Alapítványunk 2020. évi tevékenysége

 A pandémia miatt tervezés és újra tervezés jegyében telt el a 2020-as esztendő. Tekintsük át sorrendben:

• az alapítvány két évtizedes működésének méltó megünneplése elmaradt, reméljük idén sikerül megrendezni.
• Támogatott programjaink közül a Partiumi Keresztény Egyetem művészetet tanuló hallgatóinak versenyét ősszel, on-line formában sikerült megrendezni. A Wagner Nándor Díjért töretlen a küzdelem.
• Ugyancsak elmaradt a Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész által vezetett nyári koltói festőtábor.
• Végre kikerült a nyomdából a 2019-es évre tervezett Japonisme című kötet, melynek megíratása köszönhető Fajcsák Györgyinek, a Hopp Ferenc Múzeum igazgató-asszonyának, aki fáradhatatlan munkával hat országból meg tudta nyerni a volt Monarchia japonizmus kutatóit. Tizenhét angol nyelvű szaktanulmány található a kötetben, négy tematikus szegmensbe rendezve. A szerkesztés és a szerzőkkel való kapcsolattartás rendkívüli munkáját Dénes Mirjamnak köszönhetjük.
• Támogatásunkkal megjelent a Napkút kiadó gondozásában Rácz Ibolya – Tóth-Vásárhelyi Réka: Kokesi című könyve, a japán fababákról,
• az alapítvány huszadik évfordulójára készülő könyv kiadása 2021-re átcsúszott.

Gondjaink is akadtak. A gellérthegyi Filozófiai Kert látványképét nagyon zavaró padokat és szemetesládákat nem sikerült eltávolítani. Felkértük Bodonyi Csaba Ybl- és Széchenyi-díjas építészt, aki konkrét tervet ajánlott a probléma megoldására. Lombos Antal lelkes támogatónk személyesen többször is felkereste az I. kerületi illetékeseket, de minden eredmény nélkül. Írás- és szóbeli kérésünket rendre elutasították, azzal az indokkal, hogy egy átfogó terv fog készülni a gellérthegyi sétautak rendezésére. Végül azt a javaslatunkat sem fogadták el, hogy a rendezési terv elkészültéig vegyék le a látványt tönkretevő "parki bútorokat", pedig ez igen költséghatékony megoldás lett volna, nem is beszélve arról, hogy a tervezésben ez a gyors megoldás semmiféle megkötést nem jelent.

Padok nélkül

Padokkal és szemetesekkel

Mózes. Kétéves előkészítő munka után sikerült Wagner Nándor Mózes szobrát a dunaújvárosi Krisztus Király plébániatemplomnak Wagner Chiyo asszony ajándékaként eljuttatni. Az utazó nagy láda tavaly október végén érkezett meg Japánból, és idén április 16-án felállítottuk.

Alapítványunk csapata

Koszorúzás. Hagyományainkat őrizve tavaly is tisztelegtünk a Corpus Hungaricum szobornál az Aradi Vértanúkra emlékezve. A járványügyi szabályok kötelező betartása mellett, néma koszorúzással a gyönyörű őszi napsütésben. 

A 2020. évi Supka Magdolna Díjat Nagy T. Katalin művészettörténésznek adományoztuk.

Kedves olvasóink köszönjük, ha támogatják tevékenységünket adójuk 1%-val!

Alapítványunk közhasznúsági jelentései itt tölthetők le. A 2020-as e-beszámolónkat itt tekintheti meg.

Kokesi

 Alapítványunk támogatásával, a Napkút kiadó gondozásában tavaly decemberben megjelent Rácz Ibolya – Tóth-Vásárhelyi Réka: Kokesi című könyve. 

A japán fababák világáról

a szerzők A kokesi babák kultúrtörténeti aspektusai című tanulmányának bevezető sorai adnak tájékoztatást:

A japán babakultúra évezredes múltra visszatekintő nagyon gazdag világ, amely jól mutatja a szigetország gazdasági, illetve kulturális erejét, lakosainak önérzetét. A fából esztergált és faragott babák letisztult formáikkal ábrázolják a nőket és lányokat, mintegy megtestesítve a japán női szépségideált. A történettudomány feltételezi, hogy a legelső darabok a Tóhoku régióból származnak, amelyeket a kései Edo-korszakban (18. század elejétől) készítettek. Létrehozói egyszerű fafaragó mesteremberek. A kokesi az idők során több olyan funkciót magára öltött, melyek többsége a japán hitvilágban gyökerezik. Az első babák megjelenése óta jó kétszáz év telt el, s ma a kokesik népszerűsége évről évre egyre nő. A fababa köré szerveződő kultúra szerves részei a Japánban tartott fesztiválok, szertartások és versenyek is, melyekkel ez a kézműves termék méltó módon illeszkedik a köztudatba és a mindennapokba egyaránt. A tanulmány bemutatja a kokesik fejlődésének, szerepének évszázadokra visszatekintő változásait, illetve készítéséhez kapcsolódó szokásokat.

Vihar Judit így ír erről a csodálatos világról:

Amikor az ember babát készít, kicsit isten szerepében tetszeleg, apró figurát teremt, amivel játszani lehet, vagy amulettként őrzi magánál. A Japánban alkotott kokesi baba is hasonló körülmények között született és terjedt el szerte a világon. Az alig kétszáz éves fababát Japán legnagyobb szigetének északkeleti részén, a Honsú sziget Tóhoku nevű régiójában alkották meg először ügyes kezű mesterek, hogy a gyógyfürdőket látogató emberek tudjanak ajándékot vinni szeretteik számára. Így terjedt el különböző változatokban a kokesi baba egész Japánban, és virágkorát éli ma is. Évente versenyeket, fesztiválokat rendeznek tiszteletére.

A kokesibaba-készítés legjelentősebb magyar képviselője Tóth-Vásárhelyi Réka, aki már több ízben nyert rangos díjat babáival a szigetországban. A magyar kokesi babák művésze most színes képekben gazdag könyvben foglalja össze Rácz Ibolya szerzőtársával mindazt, amit a kokesiről tudni kell. A megkerülhetetlen alapművet melegen ajánlom mindazok számára, akik a japán kultúra szerelmesei, és akik erről a különleges japán babáról meg akarnak tudni mindent.

Tapló2 könyvbemutató a PIM-ben

Meghívó

Nagy szeretettel meghívjuk és várjuk Wehner Tibor új könyvének
– a Napkút Kiadó gondozásában, alapítványunk támogatásával –
megjelent második naplókötetének bemutatójára

Tapló2 – Kíméletlen Művészeti Napló 2007-2016

Program

• Megnyitó gondolatok: Kiss Sándor
• A Napkút kiadó köszöntője: Szondi Bence
• Szakolczay Lajos irodalomtörténész, irodalom- és művészetkritikus beszélget a szerzővel megjelent új naplókötetéről
• A közönség kérdez
• Zárszó 
• Koccintás kis falatokkal

Időpont: 2018. szeptember 5. szerda 17:30 (gyülekező); 17:45-20:00
Hely: Petőfi Irodalmi Múzeum, Nagy terem, 1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 16.

Az első Tapló naplókötetről bővebben itt olvashat

Kiss Sándor
kuratórium elnöke
Academia Humana Alapítvány

Tapló 2. Dedikálás június 8-án

2018. május 30-án, a Magyar Művészeti Akadémia közgyűlésén adták át a Művészeti Írói Díjat Wehner Tibor szépíró művészettörténésznek, akinek támogatásunkkal most jelent meg második naplókötete a Napkút Kiadónál.

Kíméletlen Művészeti Napló 2007-2016

A szerző a  89. Ünnepi könyvhéten, június 8-án, pénteken 17:00 és 18:00 óra között dedikálja naplókötetét a Vörösmarty téren, a Napkút kiadó 19. számú könyvsátránál.

A fülszöveget Wehner Tibor így kezdi: Most már elmondhatom, hogy évtizedek óta írom a Taplót. Az Enciklopédia Kiadó gondozásában 2013-ban jelent meg az első, az 1996 és 2006 közötti tíz (és fél) év művészeti történéseit dokumentáló-feldolgozó Kíméletlen Művészeti Napló-kötetem. Most közreadom a második részt, a 2007 és 2016 közötti időszak dokumentációját.
Lásd bővebben egy kis betekintővel: Napkút Kiadó könyvajánlója

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Megjelent Szakolczay Lajos könyve "Nagybányától Picassóig"

Alapítványunk támogatásával jelent meg Szakolczay Lajos szerkesztő,  irodalom- és művészetkritikus 1000 oldalas horizontjában is impozáns könyve a Napkút Kiadónál. A szerző a múlt század nyolcvanas éveitől kezdődően két és fél évtized képzőművészeti írásait gyűjtötte össze és adta közre.

A kötet címe is elárul valamit abból az irányzatokon túlmutató szellemi készenlétből, amely a szerzőt jellemzi. Az írások között találunk leírást és hivatkozást Supka Magdolna, Véső Ágoston és Wehner Tibor gondolataira, melyek meghatározóak alapítványunk működésében is.

Szakolczay Lajos rövid életrajza

Misima drámák könyvbemutatója

2015. február 23-án, hétfőn este, 18 órakor a Bolgár Kulturális Intézetben került sor Alapítványunk által is támogatott Misima Jukio: Barátom, Hitler és Madame de Sade című kötetének magyarországi premierjére. Azt est meghívója itt látható Napkút Misima könyvpremier.

 A könyvbemutató estet Szondi György a Napkút kiadó igazgatója nyitotta meg.

 Vendégek (balról jobbra):
Szász Zsolt bábművész, Jámbor József, Manyasz Erika és Boros Ádám
a debreceni Csokonai Színház színművészei 

Szász Zsolt beszélget Jámbor József színművésszel, a bevezető tanulmány szerzőjével és
a drámák egy részének fordítójával

Egy drámai részlet megjelenítése

Közreműködött, a hangulatot megteremtette: Kenéz László (bambuszfuvola) és László Péter (japán kardforgatás)

Misima darabjai közül a halála óta eltelt több mint negyven évben csak néhányat fordítottak le és mutattak be Magyarországon, így bátran nevezhetjük hiánypótlónak e kötetet, mely Misima minden fontos színpadi művét tartalmazza.
A kötetről bővebben egyik tavalyi blogbejegyzésünkben írtunk.

Misima Jukio drámái magyarul, a Napkút Kiadónál

Idézem a Napkút Kiadó felvezető sorait: "Misima Jukio (1925–1970) neve a nagyközönség számára leginkább a hozzá fűződő botrányoktól, mítoszoktól cseng ismerősen. Jóval gyakrabban emlegetik állítólagos szélsőséges nacionalizmusát, biszexualitását, szamuráj-őrületét, azt, hogy megtámadott egy laktanyát és hogy harakirit követett el, mint műveinek kifinomult szépségét, folyondárként ágazó bizarr szóképeinek gazdagságát.

Pedig Madame de Sade című darabja – az irodalmárok egybehangzó állítása szerint – a XX. század legtökéletesebb japán színpadi alkotása, mely hamar világhírűvé vált, csakúgy, mint remekbe szabott modern nó-drámái. Klasszikus japán nyelven írt kabuki-darabjaihoz még csak hasonlót sem volt képes alkotni senki kortársai közül. Írt modern kjógent, kabuki-krimit, de a nyugati stílusú drámában, a singekiben is tökéletesen otthon volt.

Életében három ízben terjesztették fel irodalmi Nobel-díjra, s ha nem él tragikusan rövid életet, idővel bizonyára megkapja azt.

Darabjai közül a halála óta eltelt több mint negyven évben csak néhányat fordítottak le és mutattak be Magyar­országon, így bátran nevezhetjük hiánypótlónak kötetünket, mely Misima minden fontos színpadi művét tartalmazza."

Alapítványunk is támogatta Misima Jukio japán próza- és drámaíró, költő kötetének magyar kiadását.

 További részletek a Napkút Kiadó honlapján.

Érdemes emlékezni arra, hogy a japán kulturális kiadványairól ismert Napkút Kiadó 2012 év tavaszán Japán Kulturális Díjat kapott, melyet Szondi György, a kiadó vezetője vett át.