Alapítványunk 2025. évi tevékenysége

 Alapítványunk részére a 2025-ös esztendő hatalmas lehetőségeket kínált. Wagner Nándor rendezvénnyel szerepelhettünk az OSAKA 2025 EXPO magyar pavilonjában. Hazánkban csapatmunkával jószolgálati alapon elkészítettük Szekeres Erzsébet önéletrajzi vallomását E-book formátumban. Természetesen itthon és Nagyváradon a szokásos évi program szerint folytattuk Wagner Nándor szellemi örökségének ápolását, a szobrászművész emlékezetének erősítését. 

Jeles eseményeink listája:

Január 31. – Nagyváradról Masikóig – Wagner Nándor alapítványunk jubileumi kötetét, a Petőfi Irodalmi Múzeumban nagy érdeklődés mellett mutattuk be telt házas rendezvényen. 

Február – Kuratóriumi ülés. A 2024. évi tevékenységekről szóló beszámoló mellett megkezdtük a masikói Wagner Nándor Emlékalapítvány 2027-es, 40. évfordulójára való felkészülést. A 2006-ban megjelent monográfia óta a Wagner Nándor-kutatások számos új ismeretet hoztak. Az eredmények bemutatásával, a szobrászra vonatkozó események kronológiájának és az interneten található főbb hivatkozásoknak a feldolgozásával egy javított, kritikai kiadású kétnyelvű monográfiakötet megjelentetését tervezzük. A kézirat megírását Wehner Tibor művészettörténész vállalta.

Oktatási intézmények támogatása. Székesfehérvár, Nagyvárad – különösen a Partiumi Keresztény Egyetem – művészeti munkáját segítettük.

Május 12. – Magyarország először vett részt Japánban rendezett világkiállításon. A magyar pavilon nagy népszerűségnek örvendett. Számos előadásra került sor, ezek közül a „Wagner Nándor világa”  rendezvényünk komoly figyelmet kapott. Egy délutánt betöltő emlékeseményt a Wagner Nándor Emlékalapítvánnyal közösen rendeztük meg, melyen Akiyama Koji elnök és Kiss Sándor elnök előadásában bemutatta azt, hogyan ismerik a japánok és hogyan ismerik a magyarok a Japánban három évtizedet élt híres magyar szobrászművészt. Az eseményen részt vett alapítványunk két kurátora, Darányi István és Rácz Áron is.

Május 21. – A 20. Wagner Nándor-díj átadó ünnepsége Nagyváradon, Partiumi Keresztény Egyetem auditóriumában. A verseny huszadik évfordulójára témának az első verseny témáját, József Attilát választottuk, különösen azért is, mert 2025-ben ünnepeltük a költő születésének 120. évfordulóját. A 20. évfordulóját ünneplő pályázatra összesen 104 pályamű érkezett, ami a korábbi éveknél is nagyobb érdeklődést jelez. Köszönet a Partiumi Keresztény Egyetem, Művészeti tanszék professzorának, Dr. Balázs Zoltánnak és a tanszék tanárainak.

Augusztus 16. – Szent István-napi szabadtéri hangverseny "Klasszikus katonadalok, az indulótól a takaródóig a Filozófiai kertben”  a Magyar Honvédség Budapest Helyőrség Zenekar előadásában. A gyülekező alatt az érdeklődőknek párbeszédes előadást tartottunk. A koncert megrendezésének költségeit a Magyar Nemzeti Kulturális Alap viselte.

Október 6. – Székesfehérvárott a Corpus Hungaricum szobornál tavaly is néma Nemzeti Gyásznapot rendeztek. Szundy László volt kurátorunkkal helyeztük el a tisztelgés koszorúját. Az emlékünnepséget a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tornatermében rendezték meg.

A Festészet napján a T-Art galériával összefogva adtuk át a Supka Magdolna Díjat Képíró Ágnes művészettörténésznek.

Október 31. – 2025 egyik legfontosabb vállalkozása Szekeres Erzsébet (Erzsi) „Csakúgy, mint bárki más” című memoárjának könyvprojektje volt. A könyv egyszerre követi végig egy asszony élettörténetét, és dokumentálja azt a gyakorlati munkát, amelynek során Magyarországon, a súlyosan fogyatékos felnőttek számára „otthont, munkát és közösséget” teremtő szervezet jött létre a semmiből.

Kép és Krónika blogunk látogatottsága a kezdetektől fogva a közzététel napján 139147. Egy év alatt jelentős, 35 ezerrel növekedett blogunk látogatottsága.

Alapítványunk 2025. évi közhasznúsági jelentését itt tekintheti meg. A 2025-ös egyszerűsített beszámolónkat itt tekintheti meg. Az alapítvány éves beszámolóit 1999-től egybegyűjtve itt találja meg.

Köszönettel vesszük kedves olvasóink támogatását adójuk 1%-val. Legyen szíves adja meg adószámunkat – 18239634-1-43 – a rendelkező nyilatkozaton. A kapott 1%-ok felhasználását ebben a táblázatban tesszük közzé.

20. Wagner Nándor Díj

 2025. május 21-én került sor a 20. Wagner Nándor-díj versenyre. Az alapítók által meghatározott algoritmusban, a Partiumi Keresztény Egyetem Művészet tanszékének Grafika és az Audio-vizuális szakos hallgatói egyaránt versenyezhettek.

A verseny huszadik évfordulójára témának ismét József Attilát választottuk, különösen azért is, mert idén ünnepeljük a költő születésének 120. évfordulóját. Kiírás szerint a téma: 

József Attila 120 (versillusztráció, életképek)

A versenyre rekord számú pályamű érkezett – összesen 104 – a zsűri nagy örömére. A pályázatok között sok egyenértékű kiváló munka volt, ezért nem meglepő, hogy a bírák véleménye alapján szűknek bizonyult a megszokott három kategóriás díjak odaítélése. Az alapító Academia Humana Alapítvány megemelte a kiosztható összeget, ezzel a két harmadik helyezett is teljes 3. díjat kapott.  A díjazottak és a nagyszámú dicséretet nyert pályázók nagy örömére.

Meleg Vilmos színművész József Attila verssel köszöntötte a megjelenteket

Kiss Sándor elnökünk megkezdi a díjak kiosztását

Grafikain szak (Álló Kép)

1. Orosz Máté

2. Orosz Anna

3. Bartalis Hanna

Dicséret: Imre Noémi és Pásztor Teodóra

Audiovizuális szak (Mozgó Kép)

1. Márton Bence, Szövérfi Tamás, Bálint Richárd

2. Joó Kamilla

3. Gulyás Petra Anna 

3. Kisgyörgy Emese

Dicséret: Bernát Mátés Balázs, Csenteri Kata, Jakab Zselyke, Kerekes Ildikó, Laczkó Gabriella, Lázár Ottilia

A díjazottak pályázatai itt tekinthetők meg.
Copyright a szerzők, PKE Művészeti Tanszék, PKE Grafikai Animáció.

Emlékfénykép a díjazottakkal

A nyertesek mindegyike Wagner Nándor életútját leíró, 
Nagyváradról Masikóig című kötetet kapta ajándékba

A közönség

Fotó: Partiumi Keresztény Egyetem, Művészeti tanszék

Nagyváradi küldetés

 November 15-én, Wagner Nándor halálának 27. évfordulóján került sor a könyvbemutatóval összekapcsolt szoboravatóra Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen. Erre az alaklomra meghirdetett PKE Japán napok rendezvényen.

Program

• Megnyitó beszéd – Kiss Sándor Academia Humana Alapítvány kuratóriumi elnök
• A nagyváradi Wagner Nándor – Wehner Tibor művészettörténész
• Wagner Nándor gyermekkori élményeim – Cserna Csaba előadóművész
• Gondolatok a Filozófiai kertről – Dr. theol. Pálfi József PKE rektor
• Könyvbemutató: Nagyváradról Masikóig – Kiss Sándor
• Wagner Nándor és Chiyo asszony mellszobrának avatása az épületen belül, a főbejáratnál, a Sulyok István táblánál
  – Avató beszéd és szobor megáldása Tőkés László püspök úr
  – Szavalatok: Meleg Vilmos és Cserna Csaba

Nándor és Chiyo asszony mellszobra

A mellszobor-pár az Academia Humana Alapítvány ajándéka a Partiumi Keresztény Egyetemnek 

a 2006 óta évente megrendezett Wagner Nándor-díj versenyek tiszteletére 
(jelenleg ideiglenes helyen, ha elkészül a főépület, ott lesz méltó helye)

A Nagyváradi küldetés rövid összefoglalója (Gulyás Tibor videója)

(2024. december 28. 0:00-tól tekinthető meg)

Az Academia Humana Alapítvány tizenöt fős küldöttsége november 14-én érkezett meg Váradra.

Megkoszorúzta a felújított Petőfi parkban Wagner Nándor József Attila szobrát,
valamint a szobrászművész szülőházánál is elhelyezte a tisztelet koszorúját.

Megszépült parkban áll a művész József Attila szobra

Körbe álljuk a szobrot

Az emlékek felidézése

Sokat javult a szobor környezete, igazán fotogén lett a környezet

"Csak az olvassa versemet,

ki ismer és szeret."
(CSAK AZ OLVASSA..., 1937. június eleje)

"Nem én kiáltok,
a föld dübörög!"
(NEM ÉN KIÁLTOK, 1924 első fele)

2019-es őszi tárlat Mashikoban

A Wagner Nándor Emlékalapítvány azzal tiszteleg a húsz éve működő Academia Humana testvéralapítvány előtt, hogy József Attilát választotta őszi kiállításának fő témájául. Ismeretes, hogy Ázsia egyetlen egészalakos József Attila szobrát Wagner Nándor az 1950-es évek közepén alkotta, de felállítására csak 2005-ben kerülhetett sor, Nagyváradon a szobrászművész szülővárosában. A halhatatlan költő szobrának második példánya 2010 óta áll Mashikoban.

A kiállítás plakátja

A kiállítás a 150 éves Oszrták-Magyar Monarchia és Japán diplomáciai kapcsolatok jubileumának jegyzett eseménye. 

A Pentagon Galériában rendezett kísérő kiállítás Nariyoshi Ayana nemezművész munkáit mutatja be. Lásd a művésznő honlapját és blogját az FB-on.

A két tárlat október 15-én nyílik és november 15-ig látogatható. Szünnap minden hétfőn.

Wagner Nándor a Vadász utcában

Az V. Vadász utcai Garzonházban a Költészet Hetének nagy sikere van. Ma került sor Wagner Nándor és a költészet kapcsolatának bemutatására. Wagner Nándor az V. kerülethez egy meg nem valósult szoborral kötődik elsősorban. A Játszó fiúk szökőkút tervükkel (építész Frakasdy Zoltán volt) az 1955-ös Jászai Mari téri pályázaton első díjat nyertek. Lásd erről blog bejegyzésünket: 2006. január 6.

A mai napon a megnyitót Wohlmuth István kultúráért felelős képviselő tartotta. Utána Kiss Sándor vetítettképes előadásban ismertette Wagner Nándor életét, kiemlve a József Attila szobor történetét. Wagner Nándor 1954-ben megmintázott József Attila szobra nem kerülhetett köztérre egészen 2005-ig, amikor a költő szobrát felavatták Nagyváradon, József Attila születésének 100. évfordulóján. 2010-ben került felállításra Ázsiában ennek a szobornak másolata, a költő első egészalakos szobra, mely azóta Japánban, Mashiko-ban áll, ahol Wagner Nándor élt és alkotott.

Költők a bejáratnál

Wohlmuth István nagy szeretettel beszélt a kultúráról és Wagner Nándorról

 Kiss Sándor Wagner Nándor szobrainak apró titkairól is beszélt

Zárásul a közönséggel együtt mondtuk el József Attila Hetedik című versének első szakaszát.

Wagner Nándor József Attilája

Az V. kerület Vadász utcai Nyugdíjasok Garzonházában Költészeti hetet rendeznek. Erre a speciális alkalomra egy kis Wagner Nándor kiállítással készültünk, melyen bemutatjuk a három országban alkotó szobrászművész néhány köztéri munkáját. Április 13-án délután két órakor Kiss Sándor elnökünk tart előadást, melyben József Attila versei és Wagner Nándor József Attila szobra kap főhangsúlyt.

A kiállítás tablói

 Életrajz

 Szobortörténetek és svédországi rozsdamentes szobrok

Kiállítás szervező, építész és szobrász fő művei.

9. Wagner Nándor Díj

Kilencedik alkalommal, április 10-én adtuk át a Wagner Nándor Díjakat a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti szakos hallgatók színvonalas versenyén, Nagyváradon. A versenyt a januári meghirdetéskor áprilisra, az Egyetemi Napokra és a Költészet Napjára időzítettük. Az alkalomhoz illően megkoszorúztuk Wagner Nándor József Attila szobrát a Petőfi Parkban.

Meleg Vilmos színművész köszönti az emlékezőket.

Az idei versenyt a Gellérthegyen álló Filozófiai Kert szoborcsoportról neveztük el. A versenyfeladat PKE Reklámklip készítése volt. A reklámgrafika szakos hallgatók határidőre 17 pályamunkát küldtek be, további két klip késve érkezett, amit értékeltünk, de a versenyben a szabályok szerint nem vehettek részt. Voltak egyéni pályázók, de többen csapatba összeállva készítették el a max. 1 perces, saját egyetemüket reklámozó filmet. 

A közönség figyelmét a pályamunkák változatossága egészen lekötötte.

A PKE dísztermében levetítettük az összes versenybe került klipet. Célra törekvő reklámötletekre épültek a klipek, kezdve a tantárgyak tételes bemutatástól egészen az egyetem ajánlásáig az utca nevelése helyett a csavargónak. A megvalósítás módszere is változatos volt, a vonalas grafikai animáció alkalmazásától a filmszerű megoldásig széles skálán mozgott. 

Alapítványunk elnöke és Szundy László kurátor a győztesekkel

Nyertesek: 1. Telegdi Tünde és Mátyás Zsuzsanna, 2. Osváth Zsuzsa Erika, 3. Bende Attila, és Simon Noémi. Dicséretben részesült Simo Endre, Perşinariu Antónia, Bádon József és Fejszés Arnold,valamint Dénes Andre és Péter Zsuzsanna. A nívós verseny győzteseinek Pintér István a Pro Partium Universitate Alapítvány elnöke és Kiss Sándor elnökünk adta át az okleveleket és a díjakat.

Az Erdély Online tudósítása.

Szobor és vers kalandos találkozása

Sz. Tóth Gyula jegyzete

Tanári notesz 8. (kézirat – részlet)

„A Petőfi Irodalmi Múzeum díszes termében együtt volt: látvány–zene–hang–színek–formák, azaz az Élmény. Oázis a szóval zsúfolt mindennapokban, ahol szótól gyötört a lélek, szóba csavart fények alatt szótól vert sorsok forgolódnak.” Ezt írtam 2011. február 24-én, a „Szamárbőrünk” című 6. Tanári noteszben. Ismét hasonló élményben volt részem, ugyanott, megint emlékest Wagner Nándor tiszteletére, a közelgő székesfehérvári „Wagner-szoborlelet” című kiállítás beharangozója. A remekül összeállított műsorban voltak ismerős részek, olyanok is, amelyeket már elfelejtettem, és új elemek is. Vagy csak mostanra érett meg bennem egy-egy epizód. Wehner Tibor tételesen bemutatta a szobrokat, kalandos sorsukkal együtt. Kalauzolása közben felkaptam a fejem, amikor megpillantottam a József Attila-szobrot. Az az alak jelent meg előttem, amelyről Fehér M. István értekezett a József Attila esztétikai írásai és Gadamer hermeneutikája című könyvében (Kalligram, 2004). A filozófus eszmefuttatása nagy segítséget jelentett az Eszmélet francia fordításának (Éveil) elemzése során. (Megjelent: Mélyből a magasba az ESZMÉLET francia fordításával = Eszmélet, A tizenkét legszebb magyar vers 11., alkotó szerkesztő: Fűzfa Balázs, Szombathely, Savaria University Press, 2013, 347-365.)

Az összecsengések érzékeltetésére vázlatos gondolatsort adok közre a feldolgozásból. A francia fordítás lehetőséget ad a „termékeny” újraértelmezésre, nemcsak úgy, hogy a vers (mint az életmű fontos része) az „újraolvasat tárgyaként” jelenik meg, hanem elméleti keretek között, „dialógusviszonyba” hozható, ezáltal a költő egyenrangú beszélgetőpartner lesz.  József Attilával megtörténik a dolog, az esemény. „A megértés létmódja az eseményjelleg”, idézi Gadamert Fehér M. István. Ha ezt elfogadjuk (miért ne tennénk?), akkor a költő és az (újra)olvasója kettős szerepben is tételeződik: a költő mint az élet tanulója, megélője, értelmezője, s egyben – más megvilágításban – tanítóvá válik. Érzelemmel, értelemmel létezik, megélt tapasztalatait, értelmezési metodikával felkínálja, ebbe bevonja olvasóját. Az olvasóból tanuló lehet.

Tehát a létmegértés a tét. Szaporodnak az értelmezésvariációk: Fehér M. István tanulmánykötete meggyőző argumentumokkal szolgál és tágra nyitja értelmezési kereteinket. Az Éveil nyomatékosítja: a megértés értelmezéséről van szó, amikor (az ember) a „hétköznapi tevékenységi formáinak mindegyikében megértő-értelmező lényként jelenik meg”. És a hermeneutikai fordulatra jellemzően radikalizálódása, univerzalizálódása megy végbe, illetve jut kifejezésre”. József Attila életfilozófiájában hangsúlyos az élet folyékony, folyamatszerű jellege, a költemény feltárja: élettapasztalatainak keserves valóságát fájdalmasan-gyötrődve éli, helyzetét-állapotát meg akarja érteni, és akar kitörni abból. Fogalmi rendszere nem spekulatív, életfilozófiája konkrét elemekből táplálkozik. Itt kapcsolódásokat látunk a heideggeri felfogáshoz: az életfilozófiában meghúzódó jogos motívum Heidegger szerint abban áll, hogy „az élet valóságának kíván igazságot szolgáltatni”, és nem „spekulatív rendszerekbe próbálja gyömöszölni a valóságot, s a tényleges emberi életet...” És így jut túl József Attila a materialista világképen, a metafizika többet kínál, életen túl: ég felé.”

Ezen a nyomvonalon eljutottunk oda, hogy őszintén beszéljünk a „proletárköltőről”, arról a stigmáról, képről, amelyet a központi politikától vezérelt magyar irodalomtörténet ráakasztott, és oly nehezen szabadult tőle. Mára aztán már kitisztult a József Attila-kép, neki, többnyire, megengedik a világkép gazdagítását, változtatását.

De nem volt ez mindig így, a költőt kisajátította a kommunista párt ideológiája. És egyszersmind megmerevítette költészetét, emberi alakját.

És akkor a kivetített fotókon ott a „mi József Attilánk”. Összeállt a kép. Éreztem az összecsengéseket a fentebb idézett anyagokban „írva” ábrázolt és a bronzba öntött alak között. A „mi” költőnk hasonlított Wagner Nándor József Attilájára. Wehner Tibor érdekes és fontos adalékokkal szolgált az 1954-ben felállított szobor fogadtatásáról.  A művészettörténész idézett a korabeli kritikákból: „A IV. Magyar Képzőművészeti Kiállítás alkotásait elemző, a Szabad Nép című napilap 1954. január 18.-i számában közreadott kritikájában Németh Lajos művészettörténész megállapította: „A tehetséges Wagner Nándor József Attila-szobra – ha elhibázott is – a helyes irányú keresést bizonyítja. A művész szakítani akart a megszokott szavaló pózzal, a külsődleges járulékokkal. Szobra belső feszültségtől, tűztől égő, rohanó, fiatal, sovány férfit ábrázol. A kezdeményezés, hogy hamis póz helyett életet adjon, helyes volt, azonban nem sikerült József Attila igazi egyéniségét megragadnia – egzaltált, beteges alakja mintha épp az öngyilkosságba menekülőt jelenítené meg.” A műkritikus Péter Imre, a Természet és Társadalom című lap kritikusa, ennél is szigorúbb ítéletet fogalmazott meg: „Wagner Nándor József Attila-szobra egyike a kiállítás legproblematikusabb munkáinak. Nem így és nem ilyennek akarjuk látni József Attilát, a nagy proletárköltőt. Mégis, mélyen megrendít a beteg, halálba induló költő alakjának felidézésével, emlékezetünkbe idézi a Horthy-fasizmust, amelyben a költőnek el kellett pusztulnia.” (Lásd Wehner Tibor: Wagner Nándor a Filozófus szobrász című könyvében, 47. o.)

No, helyben vagyunk. (Még ma is visszaköszönő, sőt forgalomban lévő ítéletek ideológiai, politikai körökben.) Az Eszmélet-francia (Éveil), Fehér M. értelmezésvezetésében, a művészetfilozófia felé vezető úton meg- és felszabadít e képtől. A művészet, ha őszinte, ha olyan filozófiai mélységű, mint Wagner Nándoré, besegít. Művészetek kapcsolódása: a vers ily módon találkozik a képzőművészi megjelenítéssel. Ez akkor lehetséges, ha sikerül kiszabadulni az ideológiai-politikai (elő)ítéletek, a szűkre szabott társadalomfilozófia, az ebből fakadó korlátozó, „kisajátító” esztétika béklyóiból. (Ami ellen József Attila már oly korán tiltakozott, és hárította! És másfajta „esztétikát”, művészi megismerést és értelmezést fogalmazott meg.) A fordítás által történő újraértelmezés lehetőséget ad esztétikai-filozófiai újraeszmélődésre, amihez segítségünkre lehet József Attila művészetfelfogása. József Attila a lételméleti művészetfelfogás felé mozdul el. Wagner Nándor is ebben a szellemben alkotott.

A francia nyelv átsegít az esztétikai mezőn, általa, a fordító, Timár György közbevetései (képei, nyelvi-fogalmi készlete) nyomán „valamiféle létmegértésben mozgunk” (mint ahogy Fehér idézi Heideggert), és végképp elszakadunk (legalábbis igyekszünk) a magyar nyelv „kínálta” esztétikától. Új olvasási folyamatban újraélés történik, és megértés, mely Gadamer szerint „egyfajta történés” – élmény születik, mely az „olvasói tudat autonómiája”.

Este a PIM-ben ez az autonómia nyitott, és befogadta az érzésfonatú látványt, a „nézői tudat autonómiáját”. Baudelaire-rel összefogva (Szabó Lőrinc fordításában): „Ahogy a távoli visszhangok egyberingnak / valami titkos és mély egység tengerén, / mely, mint az éjszaka, oly nagy, és mint a fény, / egymásba csendül a szín és a hang s az illat.” Hát, valahogy így találkozhattam Wagner Nándor József Attilájával.

2013. szeptember 18.

Őszi tárlat Mashikoban

Wagner Nándor műveiből egy hónapos őszi tárlat nyílik Mashikoban. A tárlat főtémája a művész József Attila szobra, mely mostantól kezdve a Wagner Nándor Art Gallery kertjében áll a mester sírja közelében. Wagner Nándor József Attila szobra, a halhatatlan magyar költő első egészalakos szobra Ázsiában.

1. Wagner Nándor Díj

Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen első alkalommal osztottuk ki a Wagner Nándor díjakat. A reklámgrafika szakos hallgatók részére kiírt Korsós leány című pályázatra 28 munka érkezett. A grafikai szakos hallgatók József Attila plakát-tervekkel versenyeztek.

Díjazottak: 1. Izsák Előd 2. Mohácsi László 3. Szabó Károly 

 

A díjazottak középen. 
Balra munkatársaink és jobbra az egyetem nevében Barabás Zoltán és Ujvárossy László

Varadinum - Anyák Napja

Hazaérkezés. A nagyváradi Wagner Nándor József Attila szobrának avatása.

A közönség.

A magyar költészet szentháromsága: Petőfi, Ady, József Attila -
emelte ki Tőkés László püspök, hozzátéve, hogy most már Nagyváradon mindhárom költő szobra áll.

Tempfli József Nagyvárad 81. püspöke szentelte meg a szobrot.

Képes beszámoló az avatásról.

Kész a talpazat

A szobor talpazata készen várja József Attilát, régi nevén a Schlauch a mai Petőfi Parkban. A parkot Schlauch Lőrinc(1887–1902) nagyváradi püspök, bíboros alapította.

József Attila egy titkos kertben

József Attila szobra a hosszú út után egy nagyváradi titkos kertben megpihen. Ebből az alkalomból állt kameránk elé az ajándékozó Wagner Chiyo úrasszony és főtiszteletű Tőkés László püspök úr.

Emlékkép.

A századik születésnapra

József Attila szobra április 5. és 17. között a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében Ferenczi Béni Petőfi Sándor szobrával együtt volt látható. A PIM a költő századik születésnapi eseményeinek központi helye.

Tovább A budapesti ünnepség

Tovább Angol nyelvű József Attila összeállításunk!

Szobor a napfényben

Wagner Nándor frissen kiöntött József Attila szobra kilép a napfénybe. (Mór - Nagy Benedek szobrászművész stúdiójának udvara).

József Attila.

Szoborajándékozás Nagyváardnak

Szobor ajándékozási ceremónia Nagyváradon a Városháza Dísztermében. Emlékfotó, melyen Bíró Ibolya Rozália Nagyvárad alpolgármestere, Kiss Sándor elnök és Tozawa Machiko kurátor az Academia Humana Alapítványtól látható.

Megbeszélés Nagyváradon

A József Attila szoborállító csapat megbeszélése Nagyváradon. Balról jobbra Barabás Zoltán szóvivő, ..., Tozawa Machiko kisasszony, Kiss Sándor Academia Humana Alapítvány elnöke és főtiszteletű Tőkés László a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke.

József Attila - gipsz

A gipszbe mintázott József Attila (1953) több mint 50 éves álmát a székesfehérvári Szent István Király Múzeum lépcső alatti raktárában aludta át. Ezen a képen a megmentett gipsz Nagy Benedek móri szobrászművész stúdiójában látható, tisztítás és javítás előtt.

Javításra és kiöntésre várva.

További képek és eredeti dokumentumok 1953-54-ből