Most jelent meg a
Pytheas Könyvmanufaktúra gondozásában
Narushima Yukio japán szerző mesekönyve magyarul. Az
Ősi mesék című könyvsorozat második kötete is istenekről szól. A mesekönyv 2009-ben a Shimotsuke Shinbun
kiadásában jelent meg.
„A hatalmas Napisten unokáját elbűvölte az istennő szépsége. Ha ránézett úgy érezte, mintha egyszerre minden cseresznyefa virágba
borult volna.” Ninigi-no-Mikoto, a Föld Istene és Virágzó fa hercegnő
szerelme azonban nem bonyodalommentes…
E mese a japán mitológia és őstörténet fontos kapcsolati láncszeme, mert
Japán első legendás uralkodójának,
Dzsinmu császárnak Ninigi-no-Mikoto
volt az ükapja.
A számunkra különös történetben találunk közös elemeket a mi meséinkkel.
Ebben a mozgalmas, de gyönyörű legendában is megmutatkozik a japánok
természeti szépség iránti vonzalma és a sintó istenek és szentélyek
tisztelete.
A mesekönyvet a
Litea Könyvesbolt és Teázóban mutatták be november 29-én. Az eseményre eljött Japánból a könyv illusztrátora.
A könyvbemutató helye a Litea Könyvesbolt és Teázó.
A bejáratban
Nakada Ikuyo san, a mesekönyv illusztrátora áll.
Felhangzik az ősi mese egy részlete japánul.
(Fotó: Pytheas Könyvmanufaktúra, további
képek)
Az Ég és a Föld keletkezésekor légiesült istenségek jelentek meg, nevezetesen három halhatatlan főistenség: a Mindenség Főistene, a Fensőség Kreátora és a Fogantatás Kreátora. Az ő szellemi erejük és ügyességük hozta létre a növekedést, amiből később megszületett az Energia, a pulzáló daliás férfiisten és az Égen Álló Isten, ők ketten, alakjukat elrejtve szintén halhatatlan örökistenek lettek. Lakhelyük a magasságos égi mező, ahol később hét generáción keresztül további istenek és istennők születtek, akik már testet öltöttek, házasodtak, gyerekeket nemzettek, de isteni erejük ellenére már halandók voltak.
A japán teremtéslegenda a halandó isteneket kami-szamának hívja. A kamik között voltak jók és gonoszak, sok jót cselekedtek, de nemegyszer rosszat is, és egymással gyakran civakodtak. Alattuk helyezkedett el a földmorzsákkal tarkított zavaros folyadékra emlékeztető kavargó, sáros-sós ősanyag, mely felett az Égi Lebegő Híd állott.
A kamik közös akaratából született meg a Föld, mely a monda szerint így történt:
Két kaminak, a Hívogató Istennek és a Hívogató Istennőnek megparancsolták, hogy gyűjtsék egybe az úszó földdarabkákat, szilárdítsák meg azt, melyhez eszközül megkapták a drágakővel ékesített Égi Lándzsát. A Hívogató istenek felmentek a hídra, és a lándzsával ügyeskedve megformáztak egy szigetet, az ősföldet, melynek neve a Magától Megszilárduló sziget lett. Ezt követően sorban további szigeteket formáztak, és bennük országokat alakítottak ki. A Hívogató istenek leköltöztek az első szigetre, és szerelmükből jött létre az összes természeti képződmény és jelenség, s azok istenei is.
Sajnos a Hívogató Istennő a Tűzisten születésekor megégett, és belehalt sérüléseibe. Hívogató Isten nem bírta elviselni párja elvesztését, és leereszkedett az Alvilágba, a halott lelkek országába, hogy találkozhasson vele. A sötétben megtalálta, és szerelmetes kedvesemnek szólítva kérte, hogy térjen vissza vele a magasságos égi mezőre, hogy befejezhessék a Föld teremtését. De mivel felesége már evett az ott készült ételből, ezért már az alvilági istenségek rendelkeztek felette, csak ők dönthettek a sorsa felől. Az asszony férje kérésével elvonult a lenti istenek termébe, de férje lelkére kötötte, hogy fényben soha ne nézzen rá.
Az ügy eldöntése azonban nagyon elhúzódott. Hívogató Isten a sötétben türelmét vesztve hajfésűjének egyik fogával tüzet csiholt, és belépett az istenek termébe. Szeme feleségére talált, és ekkor meglátta, hogy testén férgek nyüzsögnek, drága alakján mennykövek és villámok cikáznak. Az alvilág mind a nyolc Mennykőcsapás Istene rajta pattogott és szikrázott. Ezt látva rémület vett erőt rajta, és hanyatt-homlok próbált menekülni. Felesége ekkor mérgesen rákiáltott „Megláttad szégyenemet, és ezt a titkot nem viheted magaddal!” Az Alvilág hat legcsúfabb ördögét ráuszította férjére, hogy fogják el. Hívogató Isten hirtelenjében a fekete indából készült hajdíszét maga mögé dobva szőlőtermést varázsolt, amit az üldözői habzsolni kezdtek, és ezzel egy kis időt nyert, de nem eleget. Ekkor kitörte fésűjének fogait, a talajba vágta, s a földbe fúródott fogak azonnal bambuszhajtásokat hoztak. Az ördögök rávetették magukat a bambuszrügyekre, és a földből kitépve mohón enni kezdték, ez adott neki annyi időt, hogy tovább tudjon menekülni.
Felesége látván a cselt, azon nyomban a testén hemzsegő nyolc Mennykőcsapás Istent az alvilág 1500 katonájával férje után küldte, aki már csak a tízmarok hosszúságú kardjával tudta magától távol tartani üldözőit. Éppen az Alvilág kijáratánál tartott, mikor majdnem beérték, de ekkor egy őszibarackfához érkezve három gyümölcsöt leszakított, és üldözőihez vágta, akik számára ez a legundorítóbb gyümölcs, és az őszibarack látványa is elég volt a megfutamodáshoz. Felesége ekkor dühében villámsebesen saját maga indult támadásra, de férje addigra egy hatalmas kősziklával, amit csak ezer ember tud megmozdítani, elzárta az alvilág kapuját. Felesége utoljára epés, fenyegető fogadalmat tett: „Kedvesem, országod népéből naponta ezer embert fogok elpusztítani!” Mire férje így vágott vissza: „Kedvesem, akkor én naponta ezerötszáz új életet teremtek!” A kettőjük közé került kőszikla így választotta el őket örökre egymástól. A Hívogató Isten a tengerhez sietett, hogy a sok rátapadt szennytől a sós vízben megtisztálkodjon, hogy ismét erőre kapjon. Mosakodása során számos új isten született, köztük a szeméből kigördülő könnycseppből Amateraszu, az Égen Sugárzó Napisten.
A Föld teremtését a Hívogató Istennek egyedül kellett befejezni. Felesége az alvilág Nagy Istennője lett. Kettőjük küzdelme, az alkotás és a pusztítás azonban máig tart.
Hátra volt még a Föld benépesítése. A kamik Amateraszut bízták meg ezzel a feladattal, aki Ninigi nevű unokáját, a Föld Istenét bízta meg, hogy menjen le a Földre. Útja során az istenek, akikkel találkozott sorra behódoltak neki. A szép ifjú isten egyik nap meglátta Konohana Szakuja-himét, akit el is vett feleségül. A könyvünkben leírt legenda róluk szól.
Kiss Sándor
