A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vihar Judit. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vihar Judit. Összes bejegyzés megjelenítése

2020/01/02

Kokesi

 Alapítványunk támogatásával, a Napkút kiadó gondozásában tavaly decemberben megjelent Rácz IbolyaTóth-Vásárhelyi Réka: Kokesi című könyve. 

A japán fababák világáról
a szerzők A kokesi babák kultúrtörténeti aspektusai című tanulmányának bevezető sorai adnak tájékoztatást:

A japán babakultúra évezredes múltra visszatekintő nagyon gazdag világ, amely jól mutatja a szigetország gazdasági, illetve kulturális erejét, lakosainak önérzetét. A fából esztergált és faragott babák letisztult formáikkal ábrázolják a nőket és lányokat, mintegy megtestesítve a japán női szépségideált. A történettudomány feltételezi, hogy a legelső darabok a Tóhoku régióból származnak, amelyeket a kései Edo-korszakban (18. század elejétől) készítettek. Létrehozói egyszerű fafaragó mesteremberek. A kokesi az idők során több olyan funkciót magára öltött, melyek többsége a japán hitvilágban gyökerezik. Az első babák megjelenése óta jó kétszáz év telt el, s ma a kokesik népszerűsége évről évre egyre nő. A fababa köré szerveződő kultúra szerves részei a Japánban tartott fesztiválok, szertartások és versenyek is, melyekkel ez a kézműves termék méltó módon illeszkedik a köztudatba és a mindennapokba egyaránt. A tanulmány bemutatja a kokesik fejlődésének, szerepének évszázadokra visszatekintő változásait, illetve készítéséhez kapcsolódó szokásokat.

Vihar Judit így ír erről a csodálatos világról:

Amikor az ember babát készít, kicsit isten szerepében tetszeleg, apró figurát teremt, amivel játszani lehet, vagy amulettként őrzi magánál. A Japánban alkotott kokesi baba is hasonló körülmények között született és terjedt el szerte a világon. Az alig kétszáz éves fababát Japán legnagyobb szigetének északkeleti részén, a Honsú sziget Tóhoku nevű régiójában alkották meg először ügyes kezű mesterek, hogy a gyógyfürdőket látogató emberek tudjanak ajándékot vinni szeretteik számára. Így terjedt el különböző változatokban a kokesi baba egész Japánban, és virágkorát éli ma is. Évente versenyeket, fesztiválokat rendeznek tiszteletére.

A kokesibaba-készítés legjelentősebb magyar képviselője Tóth-Vásárhelyi Réka, aki már több ízben nyert rangos díjat babáival a szigetországban. A magyar kokesi babák művésze most színes képekben gazdag könyvben foglalja össze Rácz Ibolya szerzőtársával mindazt, amit a kokesiről tudni kell. A megkerülhetetlen alapművet melegen ajánlom mindazok számára, akik a japán kultúra szerelmesei, és akik erről a különleges japán babáról meg akarnak tudni mindent.

2011/11/30

Észak ösvényein - Egy 17. századi japán költő verses útinaplója

Macuo Basó (1644-1694) Észak ösvényein című verses útinaplója. Az 1689-ben írott feljegyzések Japán legszebb tájaira viszik el az érdeklődőt. Az egyik legkiemelkedőbb és legnépszerűbb japán költő Edóból (mai Tokió) indult el, s haladt észak felé öt hónapon keresztül, felkeresve a legismertebb helyeket, ahol a táj szépségeit, a történelmi emlékeket haikukban örökítette meg. Basó mintegy öt hónap alatt 2400 kilométernyi utat tett meg gyalogosan vagy lóháton, hajón vagy csónakon; úti élményeit egy öreg, elrongyolódott füzetbe írta. A haikukkal tűzdelt kötet megjelenését Alapítványunk is támogatta.

Vince Kiadó, 2011

Líraian szép útinaplót Vihar Judit fordította. Fotó: Nagy Z. László. Külön értéke és érdekessége a kötetnek, hogy helyet kapott benne Macuo Basó eredeti japán szövege is, Hirosige metszeteivel illusztrálva.