Dunaújvárosi ügyeink

Tegnap felkerestük a József Attila Könyvtárat, ahol nagy szeretettel fogadtak bennünket. Katona Zsuzsa, a könyvtár vezetője elmondta történetüket, és végigvezetett bennünket a remekül kialakított olvasó- és rendezvénytermeken. Wagner Chiyo asszony tájékoztatást kért a Vízhordó, avagy Korsós leányról, és hogy milyen anyagokkal rendelkeznek. Természetesen jól ismerik a központi helyen lévő szobrot, több képeslap van birtokukban, de gyűjtött sajtóanyaguk még nincs. Hiánypótlásul Wagner Nándorról megjelent könyveket és DVD-ket adtunk ajándékba, valamit később postán elküldtük az állományukból hiányzó – alapítványunk támogatásával megjelent – könyveket.

Wagner Chiyo asszony a könyvtár vezetőjével, Katona Zsuzsával

 Megcsodáltuk a gyermekolvasótermet

Remek, tágas, olvasásra csábító!

Emlékfénykép a könyvtárban

Az eső ellenére is felkerestük a Korsós leány nyolcbékás szökőkutat

Esőben is fotogén, bár a békák nem működnek!

Vízhordó leány nyolcbékás szökőkút

Wagner Nándor egyetlen monumentális alkotása, ami magyarországi munkássága során megvalósult. A kompozíció Sztálinvárosba, a Dózsa filmszínház előtti térre készült. Az kész mű gipsze szerepelt a III. Magyar Képzőművészeti Kiállításon, 1952-ben. A kivitelezés több évig tartott, és a békákat nem bronzból, hanem alumíniumból öntötték ki. A helyi napilapban, a Sztálinvárosban már 1954-től  korsós leányként szerepel, jellemzően az alkotó művész nevét meg sem említve. Felállítására 1955 késő őszén került sor.

A korabeli képeslap, az 1956. január 27-én megjelent közleménnyel

2005-ben, az alkotás felállításának félévszázados évfordulóján is felkerestük ezt az alkotást Wagner Chiyo asszonnyal. Tisztaság és rend fogadott, s láthatóan a szobor népszerűsége a gyermekes anyák körében kiemelkedő.

 Wagner Chiyo asszony férje szökőkútjánál

 Békák teszik játékossá a látványt

Ülök a békán, megszámlálhatatlan hasonló fénykép készült

 Nem brekeg, hanem vizet köp

 A mozi felé tekint a vízhordó leány

Vannak bal- és jobboldali békák, de egyenlő számban

1999-ben jelent meg Várnai Gyula és Gyöngyössy Csaba kötete, a Dunaújváros köztéri szobrai a Ma kiadó gondozásában, melynek a borítóján Wagner Nándor vízhordó leánya látható.

Korsós leány szökőkút békákkal

Dunaújvárosban tettünk látogatást Wagner Chiyo asszonnyal és Makk István építésszel. Elnök asszonyunk, férjének erről az alkotásáról nem halott. Sajtókutatásaink nem sok eredményt hoztak, de megtaláltuk azt, hogy ez Wagner Nándor alkotása. Pogány Ö. Gábor  írja a Szabad Művészet 1953. január 1-i számában. Valamilyen technikai újítás ürügyén a művészek eldobták maguktól a természetről meglévő emlékeiket, s az ábrázolásban elért gyakorlatukat. Wagner Nándor „Vízhordó lány“ címen készített egy görcsös korsótartó figurát, mely túlméretezett testrészeivel talán egy oszlop, vagy egy fal szerepére pályázik. A Sztálinváros napilap 1954 december végén a Szobrokat és domborműveket állítanak fel a városban című cikkben már a Korsós leány Ságvári téren való felállítását be is jelenti.

Jó állapotban, de víz nélkül találtuk meg a szobrot

 Alumínium békák

 mindkét oldalon szép állásban,

bár egyikük kis graffitivel csúfítva sorakoznak

 Barátkozás a szoborral

 Nem görcsös a tartása

 Wagner Chiyo asszony és Makk István fotósorozattal

dokumentálják a Vízhordó leányt,
amit itt mindenki Korsós leányként ismer.