22. Nagybánya Tájképfestő Telep

A szokásoktól eltérően az idei telep augusztus 19-én kezdte meg munkáját, tudniillik a Tájképfestő Telep a máramarosszigeti magyarság Hollósy festőművész születésének 160. évfordulóját Máramarosszigeten saját kiállításával és Sas Péter művelődéstörténész által szerkesztett Hollósy Simon 1857-1918 című könyv bemutatójával ünnepelte. Lásd bővebben itt. A megnyitó videója itt tekinthető meg.

Véső Ágoston, Munkácsy-díjas festőművész által vezetett Nagybánya Tájképfestő Telep huszonkettedik tábora tegnap zárt be Felsőbányán. Idén is a művészek Daniel Leş keramikus (aki szintén tagja a telepnek) Casa Olarului - A Fazekas Háza nevű panziójában leltek otthonra, és innen rajzottak ki, nap mint nap, a környező tájakra témát keresni és ihlettel megfesteni.

A 19 festőművész Felsőbányán és környékén jó hangulatban folytatta alkotótevékenységét. Esténként beszélgettek és vitatkoztak a festészet mai irányairól és a tájképfestészet fejlődéséről, felidézve a nagybányai festészet történetének izgalmas eseményeit.

Az elkészült művek bemutatására augusztus 31-én délután 6 órakor, Nagybányán, a Prefektúra Önkormányzat épületének földszinti aulájában került sor.

 A kiállításra érkeznek a vendégek

 Megbeszélik, hogy ki, milyen témát választott

 Véső Guszti bácsi magyaráz, háttérben a festőművészek egyik csoportja beszélget

 A megnyitóra várva

 Kinek melyik mű tetszik?

 Ezt a festményt megörökítem...

A megnyitó szószólói:
 Véső Ágoston, Vida Noémi alpolgármester, Cătălin Cherecheş polgármester

Nagybánya Tájképfestő Telep és kiállítása

Az 1996-ban alakult Nagybánya Tájképfestő Telep idén szervezte meg a huszonegyedik nyári táborát, melyen 22 művész vett részt. Alapítványunk 12 éve támogatja a festőtábort. Különös hangulatot teremtett az, hogy a tábor vezetője Véső Ágoston festőművész nem régen ünnepelte 85. születésnapját, aki ennek ellenére fiatalosan, jó kedvvel gondoskodott segítőtársaival együtt a zavartalan alkotói környezetről. Sok nem teljesített ígéret ellenére tovább harcol azért, hogy a festőtábornak saját helye, irodája, képtára legyen.

Az idei témakereső kirándulás a Keleti Kárpátok szépségein vezetett végig, természetesen felkeresve és tisztelegve a Nagybányai Festőiskola alapítójának, Hollósy Simonnak szülőházánál, Máramarosszigeten.

 Kicsit viharvert az emléktábla

 Balogh Béla levéltáros volt a szakavatott vezetőnk

Látogatás a világörökség részét képző Jászvásári Szent Piroska
deszei ortodox fatemplomban

Guszti bácsi nyolcvanöt évesen, fiatalos lelkesedéssel magyaráz

Ellesett pillanat

Értékelés

A festőtáborban készült képeket tegnap, szeptember 13-án állították ki Máramaros megye Prefektúrájának halljában, a Nagybánya Kulturális Egyesület rendezésében.

Nagybánya is izgalomban van, mert eséllyel indultak a 2021 Európa kulturális fővárosa címért, és még mindig versenyben vannak. Négy város Bukarest, Kolozsvár, Nagybánya és Temesvár izgulva várja a szeptember 16-i döntést.

Nagy nap lesz szeptember 16. mindenképpen, mert ekkor kezdődik a Főtér Fesztivál négynapos Nagybányai Magyar Napok rendezvény sorozata is. A sikerért a festőtáborok résztvevői két évtizeden keresztül mindent megtettek, élve tartották a nagybányai festő hagyományokat, élükön a 85 éves Munkácsy-díjas Véső Ágoston festőművésszel, akinek Mai képeim című kiállítása is ezen a napon nyílik. A fesztivál teljes programja itt található.

A XX. Tájképfestőtelep Felsőbányán

Idén nyáron ünnepelte a Nagybányai Tájképfestő Telep alapításának huszadik évfordulóját. Alapítványunk, mint tevékenységük egyik támogatója szeretettel és őszinte tisztelettel köszöntötte a festőtábor résztvevőit és alapító vezetőjét Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművészt. Munkásságukat 1996-ban Magyarláposon kezdték, itt négy évig dolgoztak. A telep 2000-ben Felsőbányára, a kezdőpont közelébe költözött, azóta minden évben itt jönnek össze azok a magyar és más nemzetiségű művészek akik feladatuknak tartják a világhírű nagybányai festészet hagyományainak ápolását és továbbéltetését. Az elmúlt húsz esztendő történéseit Véső Guszti bácsi könyvben foglalja majd össze.

A magyar és román sajtó a nagybányai festészet szellemét ápoló és őrző művészek csoportjáról idén nem feledkezett meg. Érdemes a nagybányai honlap bevezető sorait idézni:

„Ha a Nagybányai festészetet említjük, vagy akár írunk róla, akkor nehéz megszabadulnunk az elfogultság és meghatottság egymást átható érzésétől. Hiszen nem csupán egy helyszínről, hanem a modern magyar művészet történelmileg érvényesnek tekinthető születéshelyéről van szó. Ha viszont korunkból tekintünk Nagybánya vizuális szellemi folyamataira, akkor megállapíthatjuk, hogy jelene, igazi átmeneti köztes világ. Képzőművészete múlt és jövő közé van beszorítva, amiben a Trianon előtti múlt szépsége eltakarja a jelen szürkeségét, s amiben a jövő bizonytalan. A reménytelennek tetsző szürkeség miatt (időközben) festőgenerációk jelentős alkotói (is) áttelepültek. Ebben a „köztes, már-már enigmatikus térben”, Véső Ágoston volt az, aki mindvégig Nagybányán maradt, s akinek volt bátorsága újraszervezni a Nagybányai Tájképfestő Telep intézményét.” A teljes cikk itt olvasható.

Érdemes időben a kezdetekhez is visszamenni és pár mondatot idézni 1926-ban Szokolay Béla A Nagybányai művésztelep című esszéjéből:
"1896. május eleje táján néhány fővárosi lap rövid hírben jelenti, hogy a müncheni magyar festőiskola Magyarországra jött s a nyarat Nagybányán szándékszik tölteni. Oda megy Hollósy, Grünwald és 34 növendék. Egy másik újság prófétálja: 'Nagybányát emlegetett festővárossá fogják tenni mindenfelé ... ' Majd pár nap múlva hírt ad arról, hogy a Nagybányaiak átutaztak Budapesten s közben megnézték itt - a kivilágítást. Megemlíti, hogy a Hollósy iskolának ez a vállalkozása, melyet Réti és Grünwald szervez, nagy szenzáció Münchenben is. Sok akadémikus kilép az iskolából, hogy csatlakozzék az expedícióhoz. Maga Herterich professzor is búcsúzáskor megígérte, hogy amint ideje engedi, eljön Nagybányára, hogy ott ifjú barátai között tanulmányokat fessen." Teljes terjedelemben a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) honlapján olvasható.

A kiállítás anyaga magyarországi és erdélyi körutat tesz.