2021/10/09

Supka Magdolna Díj 2021

 A Magyar Festészet Napján idén is sor került a Supka Magdolna Díj átadására. A Józsefvárosi Galériát – az eddigi átadások színhelyét – tavaly, január 22-én, a Magyar Kultúra napján a kerületi polgármester bezáratta. Ez a dacos "nem kell a kultúra" lépés nem jelentett akadályt a kiállítással egybekötött Supka Magdolna Díj átadási ceremóniájának október 9-i megrendezésében. 

A T-ART Alapítvány az
Óbudai Kulturális Központ San Marco Galériájában
rendezte meg az eseményt

A T-Art Alapítvány műtárából válogatott rangos kiállítás megnyitóján Sipos Mihály Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zeneművész és főiskolai tanár felesége, Kardos Mária szolgáltatta a muzsikát és teremtette meg a jó hangulatot.

A remek képekhez szép muzsika illik!
Tenk László üdvözölte az egybegyűlteket
A 2021-es év díjazottja Révész Emese művészettörténész

Dr. Habil. Révész Emese, PHD a Magyar Képzőművészeti Egyetem, Művészettörténeti Tanszékének egyetemi docense. A magyar grafika és gyermekkönyv illusztrációk elkötelezett kutatója, kitűnő tanár. Grafika történeti sorozatában egymás után menti meg a feledés homályába süllyedő alkotókat, sok eddig nem publikált részlet és összefüggés bemutatásával. Számos könyv szerzője. Munkásságát honlapján ismerheti meg a kedves olvasó. 

Bényi Eszter textilművész adta át az édesanyjáról elnevezett díj plakettjét
Sipos Mihály zenével és szóval is gratulált az idei év Supka Magdolna díjasának

A Supka Magdolna Emlékdíjat a T-Art és az Academia Humana Alapítvány adja és működteti. A díjjal járó emlékplakett Csikai Márta Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.

Supka Magdolna Díjasok

2021 Révész Emese
2020 Nagy T. Katalin
2019 Szakolczay Lajos
2018 Cserba György
2017 Szarvas József
2016 Atlasz Gábor
2015 Verebes György
2014 Shah Gabriella és Shah Timor
2013 Sulyok Gabriella
2012 Márkus István
2011 Kugler Flórián
2010 Gaál József
2009 Gulyás János
2008 Sípos Mihály
2007 Wehner Tibor
2006 Bráda Tibor

Fotó: Kiss Sándor

2021/10/06

Nemzeti Gyásznap a Corpus Hungaricum szobornál

 Esős napra virradt Székesfehérvár. 2021-ben is néma koszorúzással tisztelegtünk az Aradi Vértanúk hősiessége előtt a Corpus Hungaricum szobornál. Az Aradi Vértanúk kivégzésének emlékére a kormány – húsz éve, 2001-ben – nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. Wagner Nándor Corpus Hungaricum szobrának 1999. október hatodikai avatása óta, minden évben megrendezték az emlékezés napi ünnepséget.

Gyülekező esőben
A koszorúzás kezdetére már csak csepergett. 
Cser-Palkovics András polgármester úr üdvözli a katonatiszteket.
Az Aradi vértanúk emlékét őrzők 
Alapítványunk koszorúját Kiss Sándor elnök és Rácz Áron kurátor helyezte el.
Üzenetünk: Csillagként ragyogjatok az égen!
Egy-egy szál virággal tisztelegtek a fehérvári polgárok nevében
Az emlékezés koszorúi a Wagner Nándor Corpus Hungaricum szobránál
Beszélgetés Kövecses Csilla igazgató asszonnyal
Megemlékezés a II. Rákóczi Ferenc általános iskolában képgaléria
Emlékkép: Szundy László, Kiss Sándor, Rácz Áron
Fotó: Szundy László

2021/09/26

2021-es őszi tárlat Mashikoban

Az idei év olimpiai izgalmakkal volt teli. A pandémia miatt a játékokat zárt ajtók mögött, közönség nélkül kellett megrendezni. Szerencsére Mashiko járványügyileg biztos területen helyezkedik el, így sikerül az idei őszi kiállítást megrendezni, melynek témája Mózes. Kiállításra kerülnek Wagner Nándor Mózes vázlatai, és természetesen a Dunaújvárosban felállított Mózes szobor fényképei is.

A kiállítás plakátja.
Érdemes megnézni a jobb alsó sarokban a szemállás sorozatot.
 

A Pentagon Galériában a kísérő kiállítás FUJIWARA Ayato (藤原彩人) szobrászművész Tengely és kerület című szoborkollekciója lesz. A művész honlapja itt érhető el, Google fordítóval, kis magyaros találékonysággal a szöveg elég jól érthető. A mashikoi születésű művész 2017-es kiállításának anyaga itt látható.

A két tárlat október 15-én nyílik meg, és november 15-ig látogatható, az előírt járványügyi előírások betartatásával. Szünnap minden hétfőn.

2021/08/29

Mózes szobor megáldása

 Jeles ünnep! Régen várt áldott nap! Ünnepélyes keretek között Spányi Antal megyéspüspök tegnap megáldotta a dunaújvárosi Krisztus Király Főtemplom új üvegablakait, ezt követően leleplezte és áldással avatta fel Wagner Nándor Mózes szobrát, amely a plébániatemplom főbejárata előtt nyert elhelyezést..

Mózes szobor avatásra vár
A leleplezés pillanata  (Kiss Réka Gabriella felvétele és videója)

Püspöki és égi áldás egy időben.

Egy hét óta lázas készülődés volt a Római Katolikus Plébánián, hogy minden készen legyen az augusztus 28-i ünnepségekre. A tavasszal felállított Mózes szobrot megtisztították és a szoboravatáshoz illő nemzeti szalaggal átkötött fehér drapériába öltöztették. 

Darányi István és Rácz Áron kurátorok burkolják a szobrot, 
melyet Mária, a filmdokumentarista Gulyás János felesége szakértő szemekkel figyel. 

A Krisztus Király Főtemplom öt új, festett ólomüveg ablaktábláját Bráda Tibor Munkácsy-díjas, a Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett művész tervezte, amelyet csapatával együtt készített el az elmúlt két esztendő során.


A bal oldalon kettő, jobb oldalon három új ablaktábla ragyogása
új aurát/atmoszférát teremtett a központi belső térben

A szentáldozás után Kovács István a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett operaénekes elénekelte Verdi Nabucco operájából Zakariás áriáját Hegedüs Gönczy Katalin orgona kíséretével. Professzor Dr. Prokopp Mária művészettörténész gyújtóhatású lendületes beszédében mutatta be Bráda Tibor ablaktábláin látható magyar szenteket és alakokat, és kiemelte annak fontosságát, hogy a fiatalság ismerje meg a dicső elődöket. Wagner Nándor Mózes szobráról röviden beszélt, de nagyra értékelte Nándor megfogalmazását. 

Ünnepeljünk, lelkesedjünk!

Bráda Tibor elérzékenyült hangon mondott köszönetet, és az öt új ablaktábla megalkotásáról beszélt röviden. Tőkés László püspök úr kimentő üzenetében tisztelettel és testvéri szeretettel köszöntötte az egybegyűlteket. Wehner Tibor Munkácsi Mihály- és Supka Magdolna-díjas művészettörténész ünnepi értékelésében így fogalmazott:

"A nagy kifejező erővel megjelenített bibliai, ószövetségi alak szobra – az álló, szakállas, viharzó lendülettel kilépő testhelyzetben, két magasban tartott kezében egy-egy törvénytáblát felmutató, lengedező drapériával fedett testtel megjelenített bibliai hős bronzba álmodott figurája – az egyik legkifejezőbb, legragyogóbb Wagner-alkotás. A Mózes által elsöprő lendülettel elhozott és felmutatott, az Úr által kinyilatkoztatott parancsolatok sora – a keresztény világ tízparancsolata – évezredek óta emberek millióinak alapvetése, erkölcsi példatára, és ez az üzenet most Dunaújvárosban is bronztestet ölthetett. ...
Elmondható, hogy mind Dunaújváros – amelynek nagyon különleges összetételű monumentális szobrászati kollekciója alakult ki a közelmúlt évtizedeiben –, mind a magyar monumentális szobrászat, a magyar művészet is egy rendkívül értékes, jelentős, egyedi műalkotással gazdagodik Wagner Nándor szobrászművész Mózes című szobrának – a művész özvegye, Chiyo Wagner nagyvonalú ajándékozása révén megnyíló – befogadásával és felállításával, felavatásával. Közösségi térbe kerül egy gazdag mondandókat összegző, szimbolikus jelentéseket fókuszáló, magával ragadó érzelmi szólamokat megpendítő kompozíció. (részlet. A beszédet Kiss Sándor elnökünk olvasta fel)"


Wagner Chiyo asszony köszöntő-köszönő üdvözletét
Kiss Réka Gabriella olvasta fel. 

A 91 életévéhez közeledő, ezen a héten a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett Wagner Chiyo asszony üzenete így szól:

Tisztelt Megyéspüspök úr! Tisztelt Főtisztelendő úr!
Tisztelt Polgármester úr!
Kedves Egybegyűltek!

  Köszönöm mindannyijuknak, hogy időt szakítottak arra, hogy itt legyenek. Lélekben Önökkel vagyok.
Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik az elmúlt egy évben keményen dolgoztak a szobor tárolásáért és felállításáért.
 1993-ban láttam megszületni a "Mózes" szobrot, amikor férjem, Nándor kezébe ütemesen adogattam az előkészített agyagkockákat. A haragos “Mózes” alakja fontos elemévé vált Filozófiai Kert szoborcsoportjának, valamint Nándor filozofikus elképzelésének is.
 Álmomban sem gondoltam volna akkoriban, hogy ez a szoborcsoport nemcsak Mashiko-ban, hanem Budapesten és később Tokyo-ban, a Nakano kerületben is – különböző alakszámban – látható lesz. Azonban Nándor ezt a kezdetektől tudta, és nem kételkedett benne.  
 Sok-sok év távlatából megemlíteném, hogy a Mashiko-i múzeumunkba ellátogató vendégeink között a karját széttáró, expresszív arcú Mózes a közönség egyik kedvence. 
 Dunaújváros kiemelt fontosságú város volt mindig is férjem, Nándor számára.  Pályafutása elején, feltörekvő szobrászként, itt került felállításra a “Korsós leány” szobra a vizet köpő békákkal, amit 1953-ban formázott meg agyagban. 
 Kedves barátommal, Kiss Sándorral 2014-ben látogattam el legutóbb Dunaújvárosba.  2002 óta már többször jártunk itt. Gyönyörű és élénk városnak ismertem meg. Örömmel választottam férjem Mózes szobrának felállítási helyszínéül a Krisztus Király plébániatemplomot. Baltási Nándor atya energikusan és kedvesen vetette bele magát a szobor elhelyezésének feladatába, amiért hálás vagyok. A japán Wagner Nándor Alapítvány tagjaival együtt pedig nagyon örülünk, hogy férjem, Nándor munkája a legillőbb helyre került.
 Boldog és hálás vagyok, hogy az Önök segítségével távolról bár, de részt vehettem a Mózes szobor mai megáldásán, és örülök, hogy ezt a napot megéltem.
 Szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik ma eljöttek, és azoknak még egyszer hálás köszönetet, akik oly sokféleképpen segítettek nekünk.


Vendégeink: Herendről és Budapestről. 

Bővebben képgalériával a DO hírei:

Fotó: Szundy László

2021/08/24

Wagner Chiyo asszony kitüntetése

 Nagy örömünk e mai nap! 

Alapító elnökünket Áder János, Magyarország köztársasági elnöke kitüntette. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét őexcellenciája Palanovics Norbert, tokiói nagykövetünk Tokióban ma adta át a 91. életévéhez közeledő Wagner Chiyo asszonynak.

Az átadás emlékképe

A kitüntetés hivatalos szövege:

Magyarország Köztársasági Elnöke

Wagner Csijo

az Academia Humana Wagner Nándor Művész Hagyatékát Ápoló Alapítvány alapító elnöke részére

a magyar-japán kulturális kapcsolatok fejlesztésében
vállalt szerepe, valamint Wagner Nándor szobrászművész
hagyatékának gondozását szolgáló munkája elismeréseként

a magyar Érdemrend Lovagkeresztje

kitüntetést adományozom.

Áder János


Fotó: Magyar Kulturális Intézet Tokió és Katada Norihiro

2021/08/20

Szent István napi klasszikus koncertek a Filozófiai Kertnél

 A Filozófiai Kert a klasszikus zene fellegvárává vált Szent István ünnepére. Panorama Classical a rendezvény neve.

Zene és szobrok élvezete

A beharangozó: "Három napon át a magyar komolyzene legszebb dallamai csendülnek fel kellemes, könnyed piknik hangulatban, Budapest egyik legszebb panorámájával a háttérben. Jól ismert harmóniák csodálatos környezetben kicsiknek és nagyoknak egyaránt."


Rend és tisztaság, kicsiknek és nagyoknak ülőalkalmatosságok.

Jó szórakozást kívánunk!

Fotó: Kiss Sándor

Megjelent Banner Zoltán monográfiája: Kádár Tibor

 Alapítványunk is támogatta a 75 éves erdélyi származású festőművészről szóló új kötetet, melyet a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó jelentetett meg. A könyv bemutatójára a Szent István napi ünnepségek nyitányként, augusztus 19-én került sor Kádár Tibor festményeinek kiállításán, a Leányfalu Faluházban.

Népes közönség veszi körbe a művészt.

A tárlatot a monográfia szerzője, Banner Zoltán művészettörténész nyitotta meg. Az M. S. mesterdíjjal és Gizella díjjal kitüntetett festőművész tárlata szinte teljes magyarországi festményeiből és grafikáiból ad remek áttekintést, beleértve a nem régen készülteket is. Kádár Tibor – Kalotaszeg festője – Leányfalun szinte otthon érzi magát, mert ez itt már a negyedik tárlata.

A közel száz oldalas monográfia számos képmelléklettel és a
"Nálam ez ennyire egyszerű" riport DVD-jével jelent meg

Beharangozónak álljon itt a kötet első mondata:

„Ha egy virágzó, újjászületéses egyházművészeti korban születik, ha ilyen lett volna a magunk mögött hagyott huszadik század második fele, Kádár Tibort talán iskolateremtő mesterként tisztelhetnénk.”

További információ:

  • Kádár Tibor honlapja
  • Leányfalu Faluház honlapja, és lent a kiállítás meghívója 


2021/08/14

Mózes szobor és öt új festett ólomüveg ablak megáldása

A dunaújvárosi Krisztus Király plébániatemplom nagy esemény színhelye lesz a hó végén, augusztus 28-án.

A rendező Katolikus Plébániával együtt szeretettel hívjuk olvasóinkat Wagner Nándor Mózes szobrának és Bráda Tibor Munkácsy-díjas festőművész által tervezett öt hatalmas színes ólomüveg ablaktáblájának megáldására.


Mózes szobor a főbejáratnál

A rendszerváltás után épült, Oláh M. Zoltán építész által tervezett hatszög alakú plébániatemplom belső terét kilenc nagyméretű ablak világítja meg. Az ezredfordulón felszentelt templom majdnem két évtizedig nélkülözte a komolyabb művészeti alkotásokat. A sárgás fényt adó ablakok helyére három ólomüveg ablaktábla került, melyeket 2019-ben szenteltek fel. A Mózes szobrot idén állítottuk fel a főbejárat előtt, valamint mostanra további öt ablaktábla is elkészült. 

Ólomüveg ablaktáblák

Az ünnepi misét Spányi Antal a Székesfehérvári Egyházmegye megyéspüspöke, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója celebrálja.

Időpont: 2021. augusztus 28. szombat, délután 16:00
Hely: Dunaújváros, II. János Pál pápa tér 1, 2400. Parkoló bejárat az Aranyvölgyi út felől.

A művészeti alkotások beszentelése és megáldása után rövid műsor következik köszöntőkkel, köszönetekkel, beszédekkel és zenével.

Az esemény várhatóan 18:00-kor fejeződik be.

2021/08/08

Japánok olimpiái és ebben vállalt szerepünk

 A japán lélek dicsérete

       Mi öröktől fogva adott fegyelmezett japán lélek
       Csodálhatták mindahányan messziről érkezett népek
       Hogy nem győzött a vis maior s rendkívüli körülmények
       Áldja őket Isten ember s legyen velük a Szentlélek 

(Ködöböcz Gábor 2021. augusztus 8.)

Izgalmakkal és jó magyar eredményekkel zártuk ezt a hetet. Furcsa, s gondolom nemcsak nekem, de sokaknak ez a Tokyo 2020 olimpia, amit közönség nélkül rendeztek meg a japánok 2021-ben. 

Valahogy a szigetországbélieknek az olimpiával mindig gondjaik voltak. Az első ázsiai olimpiai játékok megrendezésére a rendezési jogot 1936-ban nyerték el. Előtte már évekkel készültek a nagy lehetőségre. A készülődést persze japánosan kell érteni, azaz az összes sportlétesítmény helye ki volt választva, a telkeket a japán állam megvásárolta, építésre előkészíttette, valamint az infrastruktúra kiépítése már folyamatban volt. A kész és jóváhagyott tervek birtokában rögtön nekiláttak az építkezésnek. 

A japán sportolók már a harmincas évek elejétől járták a világot, például Magyarországra jöttek versenyezni úszásban, tornában. Az előkészületek a háborús megszorítások ellenére jó ütemben és nagy bizakodással folytak. Dr. Donáth Leó (1888-1941. MAFC gyorsúszója, és országos csúcstartó, az Európai Úszószövetség, a LEN megalapítója, majd főtitkára) a magyar NOB képviseletében így írt Egyiptomból, ahol a Níluson hajókázva ülésezett az olimpiai legfelsőbb fórum, és a hajón vitáztak arról, hogy ki tudná átvenni a XII. nyári olimpiai játékok megrendezését a japánoktól. Mi, magyarok elleneztük ezt az indítványt. Kína javaslatát, hogy vegyék el Japántól az olimpiát, szerencsére elutasították. 1938. március 22-én így számolt be Dr. Donáth a Nemzeti Sport című napilapban:

„Egy egyiptomi újságíró megkérdezte tőlem, hogy mi a véleményem: meglesznek-e az olimpiai játékok Tokióban? A környezetnek és történelmi háttérnek megfelelően azt feleltem, hogy:
— Insallah! Ha Isten akarja!..,
Mert valóban, a Játékok csak 1940-ben és csak Tokióban rendezhetők meg, viszont a nemzetközi helyzet e pillanatban éppen eléggé bizonytalan ahhoz, hogy nem két évre, de két hétre előre is jóslásokba lehessen bocsátkozni. „

Igazi békebeli viták is kibontakoztak. Kairóban azt is elhatározták, hogy a 1940-es téli olimpia versenyeit Szapporoban tartják meg. A Nemzetközi Sí Szövetség közgyűlése azonban kimondta, hogy a sí­versenyzőkre vonatkozólag nem fogadja el az olimpiai amatőr-szabályzatot, mert a NOB oktatókat is enged indulni. Ezért a NOB úgy határozott, hogy a szapporoi téli olimpián ne legyen síverseny.

A NOB varsói kongresszusa öt nemzet biztos részvételéhez kötötte a kézilabda felvételét és ehhez előzetes nevezési zárlatot tűzött ki. Öt nemzet be is nevezett, de Ausztria visszalépett. A Nemzetközi Kézilabda Szövetségben azonban biztosra vették, hogy Japán benevezi csapatát és a kézilabda mégis szóhoz jut a tokiói olimpián.

1937. július 7-én kitört a második japán–kínai háború. A japán kormány lemondta a XII. nyári és az V. téli olimpia megrendezését. Az első ázsiai olimpia megrendezésének szép terve a háború áldozata lett.

Japán felismerte az olimpiai játékok fontosságát, meglátta a nemzetközi erő-összemérés lehetőségét. 1912-ben vettek részt az első olimpián, és első érmüket 1920-ban, első aranyérmüket 1928-ban nyerték. Nem vettek részt azonban az 1948-as londoni, valamint az 1980-as moszkvai olimpián. 

1964-ben remekül sikerült megrendezniük a tokiói olimpiát. A dzsúdót az 1964-es olimpián vezették be a versenysportok közé, de az 1968-as mexikói olimpiai játékokon kihagyták. Ez japán legsikeresebb versenyszáma, ha jól számoltam eddig 42 aranyérmet szereztek. Ezenkívül torna, úszás és birkózás az erősségük. 1972-ben Szapporoban, 1998-ban Naganoban pedig zökkenőmentesen megrendezték a téli olimpiai játékokat.

Japán a sportoló ország

Az ősi Japánban a remélt bő termésért bemutatott táncból fejlődött ki a szumó, Japán mindmáig legnépszerűbb sportja. A Nihonsoki történelemkönyv, az írásos japán történelem második fő műve, a versenyek megindulását időszámítás előtt 23-ra tesz. A szumó szó maga versenyzést vagy harcot jelentő igéből származik. Ősi sport, ahol az erő és ügyesség egyaránt számít. Más sporthoz nem hasonlítható. Súlycsoport nélküli versengés, kötött szabályokkal. A mai időkben évente hatszor rendezik meg a versenyeket, 15-15 napos szünet nélküli etapokban. A nyert mérkőzések alapján verseny-naponta párosítják össze a következő második napra a versenyzőket. A végeredmény alapján történik a versenyző rangjának besorolása. Legendás sport, az ősi külsőségek, ceremóniák és szabályok megtartásával. A Kamakura-korban (1185-1333) az új katonai sógunátus vezette be a szumót a harcosok erőnléti és spirituális képzésére.
Ipposzai Josifudzsi legyőzi külföldi kihívóját (1861 Jokohama)

Természetesen a lovaglás, a kard és a nyíl használata rendkívül fontos volt Japánban is, de a szamuráj úszásnak is nagy hagyománya van. Bronz kardokat már Krisztus előtt egy évezreddel használtak. A ma csodált japán kardok a Heian periódusban (794-1185) születnek meg, ami persze komoly váltást jelentett a kardforgatásban is. Az akkori világ (talán még ma is) legjobb vágó- és gyilkolószerszámok pengéje olyan többrétegű forradalmian új kovácsolási technológiai tudást rejt magában, ami szinte utánozhatatlan. A kardmarkolatok művésziek, erősek és sokszor egyediek. Ma komoly gyűjtők vagyonokat költenek egy-egy darab megszerzésére. Az 1700-as évek elején a kardvívás gyakorlására bambuszból készült gyakorló kardot és páncélt vezetett be Naganuma Sirozaemon Kunisato, ezzel alakult ki a nevéhez kötött kendó. Célja a teljes erejű csapások kivitelezése volt védőfelszerelés alatt. A küzdősportok fontosak számukra, így alakult ki a dzsúdó és a karate a XIX. század végén, valamint az aikidó 1920-30 között. Ezeknek a sportoknak gyökereit a japánok által évszázadok során kifinomított önvédelmi technikákban találhatjuk meg. Akkoriban útonállók és rablók is járták a szigetországot.

A testedzés fontosságát a japánok régen felismerték, és az iskolákban kötelezően gyakorolták. A csapatban való versenyzéshez bevezették a kifordítható vörös-fehér tornasapkát, minden nebuló feltette a fejére, és amikor jött a csatjáték akkor azt a színt fordította kívülre, amilyen csapatba osztották be. Fontos volt az is, hogy nem voltak és ma sincsenek fix csapatok, így az év során mindenki-mindenkivel egy csapatba kerülhetett. 

Japán 1854-es megnyitása után delegációkat küldött szét Amerikába és Európába, akik a testnevelést és a sportokat is tanulmányozták. A nekik tetsző sportokat – igaz megfontoltan, kicsit kóstolgatva – de bevezették. Néhányat említve: baseball (1872), síelés (1911), műkorcsolyázás (1925). 

Japán-magyar és japán-monarchia kapcsolatok a sportban

Két távoli ország sportkapcsolata elsősorban személyekhez köthető, és majd ebből tud kialakulni a szervezeti vagy intézményes kapcsolat. Ez így igaz ránk nézve is. Azonban ennek mélysége fontos, és talán máig ható. Itt szeretném néhányukat kiemelni.

Sportban az első aktív emberünk Elked Antal volt, az első magyar ázsiai bankár. Az öt nyelvet beszélő Elked Antal karrierje páratlan: fiatalkorában kitűnő úszó, versenyeket nyer. A Kereskedelmi Akadémia elvégzése után az akkori világ legnagyobb bankjában, a Crédit Lyonnais bank londoni és párizsi részlegénél dolgozott. Majd a magyar nagyipar pénzügyeit intézte Bécsben, utána Szentpétervárra került a Russian Joint Stock Bank állományába, s innen Sergei Witte orosz pénzügyminiszter beajánlásával lépett át a Russo-Chinese, vagyis az Orosz–Kínai Bankhoz. A bankot 1895 decemberében alapították, mégpedig egy Kínának nyújtandó francia–orosz hitel lebonyolítására. Elked Sanghajba utazott és megszervezte az újonnan felállított Russo-Chinese Bank valutaosztályát. A hitelkonstrukció nehezen jött össze, de végül az oroszok hosszabb távú lehetőséget láttak benne és megadták a kormánygaranciát. A hitel Kínát segítette a Simonoszeki Békeszerződésben elfogadott, Japánnak fizetendő kártérítés kiegyenlítésében. 

Az 1860-ban Jokohamában a britek által megindított európai lóversenyzés Japánban egyre gyorsabban terjedt, de a rendszeres versenyek csak 1862-ben kezdődtek. Maga a császár tizennégy alkalommal ment ki a versenyekre. A magyar bankár, Elked Antal, aki 1904-től Jokohamában élt, aktívan részt vett a lósport népszerűsítésében és a versenyszabályok kidolgozásában. A pusztító 1923-as nagy földrengés után új házat építtetett Jokohamában, a Honmokun, a villa Pannóniát. Feleségével együtt újult lendülettel tovább támogatták a japán műkorcsolyázást. Erre az egyik legalkalmasabb hely Nikkóban a Kanaya Hotel volt, mely remek pályával rendelkezett. Antal maga is versenyszinten műkorcsolyázott, és egyik életrajza szerint a japán műkorcsolyázás atyja volt. Sokat utazott üzleti ügyben, és japán műkorcsolya bajnokokat vitt Svájcba versenyre és tréningre. 54 éves korában St. Moritzban ezüstérmet nyert a Nemzetközi Korcsolya Szövetség versenyén.

Szemere Miklós (1856–1919) rendkívül sokoldalú és érdeklődő ember volt. A kor legjobb iskoláit végezte Kolozsvártól Oxfordig. A monarchia diplomatájaként szolgált Párizsban, Szentpéterváron és Rómában. Tízévi külügyi szolgálat után hazatérve közgazdasági ügyekkel foglalkozott. Részt vett a politikában, de annak erőszakossága láttán 1896-ban visszalépett és híres lótenyésztő és versenyistálló tulajdonos lett. Nemsokára zsokéiskolát is alapított, neve Magán Idomító Intézet, székhelye Tata-Tóváros. Az istállóvezetője Szemere Kálmán kapitány volt. Harminc versenylóval dolgoztak. Szeretett ésszel kockáztatni, a kor egyik legnagyobb kártyása volt és a lóversenyeken főleg saját lovaira fogadott, sokszor nagy nyereményt elérve.

Nagyon fontosnak tartotta a sportot és bőkezűen támogatta. Az Eötvös Loránd által angol mintára alapított Budapesti Egyetemi Atlétikai Club második elnöke volt. Felfigyelt Japán Oroszország felett aratott győzelmére, és kereste ennek titkát, amit egy japán sport szellemében és filozófiájában vélt felfedezni. Kérésével Szemere Miklós diplomáciai kapcsolatin keresztül Kanó Dzsigoróhoz fordult, a kodokan dzsúdót megalapító világhírű mesterhez. Azt kérte, hogy küldje el egy tanítványát hazánkba, természetesen ennek minden költségét vállalva. Célja a dzsúdó bevezetésével a magyar fiatalság testi és szellemi nevelésének javítása volt. Kanó mester választása a Tokiói Felsőbb Tanítóképző tanárára, Szaszaki Kicsiszaburóra esett, aki 1906 márciusában a szükséges felszerelésekkel együtt érkezett meg Budapestre. A BEAC lágymányosi sportpályáján rendezett negyedéves nyári dzsúdzsucu (dzsiu-dzsicu) tanfolyamot hatvanan kezdték el. Eredményül a dzsúdónak négy elkötelezett követője folytatta a munkát.

 
Kanó Dzsigoró              és             Szaszaki Kicsiszaburó

Szaszaki Kicsiszaburó mester kezdettől fogva tudta, hogy tankönyvben kell rögzíteni az alapokat, a ruházatot, az ellenfél ruházatának megmarkolását, az üdvözlést és fényképekkel illusztrálni kell a fogások sorát. Másfélszáz oldalas könyve Dr. Speidl Zoltán sportújságíró és fordító közreműködésével „Djudo a japán dzsiu-dzsicu tökéletesített módszere” címmel jelent meg 1907-ben. Ez volt az első igazi japán dzsúdó szakkönyv, mely valaha idegen nyelven megjelent. Könyvét lefordították angol, német és még francia nyelvre is.

Időközben Kanó Dzsigorót, aki a stockholmi olimpiai játékokra vezette a kétfős japán csapatot, kinevezték a Japán Olimpiai Bizottság elnökének. Ott látta a magyar sportolókat, a külön magyar zászló alatt felvonuló 119 fős férfi csapatunkat. Három aranyérmet szereztünk, Prokopp Sándor, aki Szemere Miklós Szentlőrinci lövőházában készült fel, hadipuskában első lett. Szemere Miklós maga is elégedett volt az eredménnyel, és meghívta Magyarországra Kanó Dzsigorót, akit őszintén érdekelt a magyar sport és persze a magyar dzsúdó fejlődése is. Tömören összefoglalva: 1908-tól Tobari Rjúszaburó tokiói mester vette át a képzést, de ő a hangsúlyt már a praktikus gyakorlati oktatásra helyezte. 1911-re a modernebb magyar iskolákban már dzsiu-dzsicu fogásokra is oktatták az ifjúságot. A lévai állami tanítóképző növendékeinek Schmidek Ede Japánban képzett díjbirkózó tartott kurzust. Magyarországi tartózkodása során japán kollégájának Szemere Miklós bemutatta a lóversenyzést és annak szabályait és titkait is.

Végül a Monarchiabeli időkből van egy fontos japán-osztrák kapcsolat is. Theodor von Lerch az osztrák hadsereg őrnagya 1911-ben Niigatában, a Kanaja hegyen síórákat ad és megalapítja Japán első síklubját. Az is igaz, hogy már 1868-ban az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán első egyezményének aláírása alkalmából rendezett jokohamai kiállításon próbálkoztunk téli sporteszközöket bemutatni, de minden további siker nélkül.

Záró gondolatok
  • Az 1936-os olimpián Csik Ferenc 57,6 másodperces csúccsal legyőzte a japánok favoritjait, Jusa Maszanorit és Arai Shigeot. 
  • Emlékezzünk arra, hogy Japán 1940-ben ünnepelte az ország 2600 éves fennállását.
  • Az 1964-es olimpián két magyar-japán tolmács segítette a magyar olimpiai csapatot. Az egyik Jamada Hiroko, aki tizenegy évig titkárnőm volt, a másik Sikos János, a magyar műszaki zseni, aki a nagyháború után hadifogolyként érkezett Japánba. Róla és az olimpiai tolmácsolásáról „Japán vonzásában” című könyvemben hosszasan írtam.
  • Alig ismert, de Wagner Nándor szobrászművész özvegye, a most 91 éves Wagner Chiyo asszony fontos szerepet kapott a mostani olimpiai edzőtáboraink biztosításában. Tocsigi prefektúra őt választotta magyar összekötőnek, mint a prefektúrában élt leghíresebb magyar feleségét. Tomikazu Fukuda a prefektúra kormányzója eljött Budapestre is, és megerősítette a Japánban aláírt szerződést.
Képek: a szerző gyűjteményéből

Budapest, 2021. augusztus 8.
Kiss Sándor

2021/06/20

1552

 Ma, június 20-án, vasárnap van a Nemzeti Emlékhelyek napja. Egerben az Egri várban jeles események zajlottak:

  • 11:00 Ünnepi megemlékezés a sztélénél, ahol ünnepi beszédet mondott Ringert Csaba, a Dobó István Vármúzeum igazgatója
  • Díszlövés következett az Egri vár, mint Nemzeti Emlékhely tiszteletére. Közreműködtek: az Egri Vitézlő Oskola és az Egri Vár Vitézei
  • 11:20 Wagner Nándor: 1552. Az Egri vár ostromának 400. évfordulója alkalmából meghirdetett dombormű pályázat pályaművének átadója. Köszöntőt mondott: Kiss Sándor, az Academia Humana Alapítvány elnöke  
Megnyitóbeszéd Ringert Csaba Igazgató
A Vármúzeum első termében került elhelyezésre a dombormű
Wagner Nándor: 1552-es egri csata domborműve az
avatás előtti pillanatban
A mű felirata
A leleplezés utáni pillanat 

Az egri nép örömmel fogadta a 70 évig rejtőzködő alkotást
Wagner Nándor csatajelenete
(Fotók: Kiss Sándor)

A pályamű története és az ajándékozott darab jellemzői
  • Pályamű: gipsz, Várbazár, 1951.
  • A gipszet megőrzésre Zilahy István építész 1956 decemberében vette át. Weiner Tibor és Zilahy István építészek tervezték a sztálinvárosi Arany csillag szállodát, mely Wagner Nándor Korsós leány nyolcbékás szökőkútjára néz.
Ajándékozott alkotás:
  • Zilahy Zsuzsa Sophia (Sophia Wass de Czege) ajándéka. Töredezett állapotban, 2012. 
  • A restaurált, eredeti darabról készült másolat anyaga: bronz.
  • Mérete: 750x350x20 mm.
  • Tömege: 13 kg.
  • Restaurátor és bronzöntő Nagy Károly. Készült Móron, a Láncos-kastély öntőműhelyében, 2012. A restaurálás fázisai itt láthatók.
Közreműködők: H. Szilasi Ágota és Wehner Tibor művészettörténészek (2021)

2021/06/14

16. Wagner Nándor Díj

 Alapítványunk és a Pro Universitate Partium Alapítvány 2006 óta minden év januárjában verseny felhívást tesz közzé a PKE művész szakos hallgatók részére. Az idei versenykiírás itt olvasható.

A Partiumi Keresztény Egyetem életében 2020/21-es tanév járvánnyal terhelt időszak volt. Ennek ellenére a januári témakiíráskor bíztunk abban, hogy élő lesz a versenyértékelés és átadás is. Idén a grafikai szak hallgatói versenyezhettek nagyváradi szecesszió témakörében, szabad választással. Tervünk sikerült, mert az egyetemi év zárónapján, június 12-én megtartottuk a díjkiosztót.

Díjátadó hallgatósága

A beadási határidőig 17 pályamunka érkezett be. A pályamunkák egy része a városban található szecessziós épületek kis titkainak bemutatásával foglalkozott, a másik része a város szecessziós motívumkincsét felhasználva egyéni ötletekkel pályázott.

Nyertesek:

  1. Kubanek Csaba
  2. György Attila
  3. Megosztva Román Krisztina és Szabó Csilla Fruzsina

Dicséret: Lemhényi Laura és Petrucz Ágnes

Kubanek Csaba munkájának egy lapja
György Attila Ady Endre Elválunk verslapja
Román Krisztina cukrászsütemény termékötlete
Szabó Csilla Fruzsina váradi omlós keksz sorozata

Az idei Wagner Nándor Díjakat Dr. Pálfi József rektor és alapítványunk elnöke Kiss Sándor adta át.
Balról jobbra  Kiss Sándor, Dr. Pálfi József és Kubanek Csaba
Hagyományainkhoz híven emlékkép készült a díjazottakkal,
jobb szélen Dr. Balázs Zoltán tanszékvezető és Nyíri Enikő titkár
Fotók: Szundy László
A kísérő előadás Wagner Chiyo asszonyt, alapító elnökünket mutatta be.

A nagyváradi szecesszióról készült szakmai áttekintés itt tekinthető meg:
  • Szecesszió és magyaros szecesszió Nagyváradon – 1. rész
  • Szecesszió és magyaros szecesszió Nagyváradon – 2. rész