2013/09/25

"A Wagner-szoborlelet" kiállításra szervezett eseményeink

Tárlatvezetési naptár

Október 6. vasárnap 10:00 a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Wagner Nándor díjasai és művészeti szakos hallgatói

II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola (honlapjuk) részére
  • Október 10. csütörtök 14:00 III.évfolyam
  • Október 11. péntek 13:00 és 14:00 IV. évfolyam
  • Október 14. hétfő (rendkívüli nyitva tartás csak nekünk) 14:00 rajzszakkörösök
Budapesti csoportok
  • Október 16. szerda Wagner Nándor követők

Október 27. vasárnap 17:00 FINISSAGE, bezár a kiállítás mindenkit szeretettel várunk! 

A kiállítás 64 oldalas katalógusa 

2013/09/23

Székesfehérvári "Wagner-Szoborlelet" kiállítás megnyitója

Wagner Nándor (1922-1997) szobrászművész korai, elveszettnek hitt műveinek emlékkiállítása
A kiállítás kurátora: Gärtner Petra
A kiállítás vizuális tervezője: Varga Gábor Farkas
Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, Rendház. Fő utca 6.
Szeptember 22. - október 27. 10:00-18:00 között. Minden hétfőn és kedden zárva.
Bővebben...

 A kiállítás a város felújított Fő utcáján, a Rendházban látogatható

 Érkeznek a vendégek
Őexcellenciája Yamamoto Tadamichi japán nagykövet és Wagner Chiyo asszony
 Primavera vegyeskórus Horányi Ottilia vezényletével megteremti a meghitt hangulatot.
 Dr. Demeter Zsófia igazgatóasszony üdvözli az egybegyűlteket.
 Őexcellenciája Yamamoto Tadamichi japán nagykövet Wagner Nándor munkásságáról és a japán állampolgárságú magyar szobrászművész most kapott Magyar Örökség Díjáról beszél.
Brájer Éva alpolgármester asszony Wagner Nándor székesfehérvári kötődését hangsúlyozta.
  
 Wehner Tibor művészettörténész szakmai megnyitóbeszéde
    
 Wagner Chiyo asszony asszony köszönetet mond a közreműködőknek, kiemelve a restaurátorok munkáját, a Múzeumnak a gyönyörű helyért és a városnak férje emlékének ápolásáért.
Tolmács: Kiss Réka Gabriella
 
 Primavera záróéneke és ráadásként Chiyo asszony születésnapi köszöntése a Sakura című dallal.

Reflexiók:

2013/09/22

A Székesfehérvári "Wagner-szoborlelet" - Wehner Tibor megnyitóbeszéde

Wagner Nándor (1922-1997) szobrászművész emlékkiállítása,
Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, Rendház. Fő utca 6.
Szeptember 22. - október 27. 10:00-18:00 között. Minden hétfőn és kedden zárva. További részletek...


  Több mint ötven év elmúltával lépnek ki az ismeretlenségből, a székesfehérvári múzeumi elzártságból egy szobrász korai alkotásai, amelyekre alapozva az életmű kibontakozott, és amelyek nyomán a később megszületett, érett művek Európa és a távoli Ázsia nagyvárosaiban leltek otthonra. A nagyváradi születésű, a budapesti főiskolán tanult Wagner Nándornak oly sok magyar polgár, értelmiségi és művész sorsában osztozva 1956 őszén, a forradalom és szabadságharc elbukása után menekülnie kellett Magyarországról, és műveit: pályázati terveit, plasztikai vázlatait, kisplasztikáit, portréit, nagyméretű modelljeit nem vihette magával. A gipszbe, égetett agyagba foglalt alkotások együttese a budapesti Várbazárban elárvult műteremből barátai segítségével, Fitz Jenő fehérvári múzeumigazgató közbenjárásra révén az István Király Múzeumba kerültek 1958-ban, majd az 1961-es nyilvántartásba vétel után, egy baleset és az ebből keletkezett félreértés következtében hosszú évtizedekre zárt raktári létre, elfeledettségre ítéltettek és kényszerültek.


  Wagner Nándor rövid két éves kiállításrendezői munkásság – amelynek során a fehérvári múzeum állandó kiállítását varázsolta korszerű és modern szemléletű, élménydús bemutatóvá –, és hat-hét éves magyarországi szobrászati pályafutás után tíz esztendőn át Svédországban, majd a hatvanas-hetvenes évtizedfordulót követően csaknem három évtizedig Japánban élt és dolgozott. A többszöri újrakezdés nehézségeit legyűrve, az ismeretlen, idegen közeggel és a sokszor mostoha körülményekkel megküzdve, hallatlanul izgalmas, különös, karakteresen egyéni hangú szobrászatot teremtett. A magyar szobrászat nagy vesztesége, hogy ez az életmű, ezek a művek már csak a művész Japánban, 1997-ben bekövetkezett halála után térhettek vissza Magyarországra, kapcsolódhattak be a modern magyar művészet vérkeringésébe. Az első visszatért, illetve felfedezett, nagy nyilvánosságot kapott mű is a székesfehérvári múzeum raktárából léphetett ki a közösségi térbe: és ez a Corpus Hungaricum című, még az 1950-es években készült, a fehérvári evangélikus templom melletti téren 1999-ben felavatott kompozíció volt. Majd ezt követte a többi: a gellérthegyi, a magyar köztéri emlékanyagban teljesen különálló, mindmáig társtalan Filozófiai Kert, a nagyváradi, ötvenes évekbeli megmintázásakor és bemutatásakor nagy vihart kavart József Attila, és az egy évvel ezelőtt elhelyezett budavári, már a japán alkotóperiódushoz kötődő Földanya. Ezek a munkák, és az életmű körül feléledt érdeklődés, a földrészeket átfogó munkásságot bemutató kiállítások és kiadványok, s a korai alkotóperiódus művei utáni kutatómunka emelte ki a feledésből ezeket a szobrokat, amelyeket most a Szent István Király Múzeum eme kiállítása tár a közönség elé.


  Ezen együttes felvonultatása által Wagner Nándor 1951 és 1956 között kifejtett, lázas munkában eltelt alkotószakasza rekonstruálható: a szakirodalmi hivatkozásokkal összevetve pontosan beazonosítható, hogy mely tervekkel mely pályázatokon vett részt, hogy milyen szobrászati elképzelések és problémák foglalkoztatták amikor nem megrendelésre dolgozott, hogy plasztikai érdeklődését milyen gondolatok, milyen tartalmi körök inspirálták, s hogy milyenek voltak stíluseszményei. Megállapítható, hogy az ötvenes években a később a nonfiguratív kifejezés világában is kalandozó szobrász még a klasszikus szobrászati szemlélet, az emberi alak realista szemléletű megformálásának igézetében dolgozott, de már ekkor megérintette a lényeget kiemelő stilizálás metódusa és az expresszív kifejezés szuggesztiója. Témái; az anyaság, az anya-gyermek kapcsolat, a család, a gyász, az áldozatvállalás már ekkor meghatározzák művészi érdeklődését, szobrászatának tartalmi vonzatait. E tartalmi körök kiérlelésére, plasztikai kiteljesítésére már csak Magyarországtól távol, a pálya későbbi szakaszaiban vállalkozhatott. Ezért is rendkívüli jelentőségű ennek az együttesnek a felfedezése és bemutatása: ezáltal határozhatjuk meg a Wagner-életmű alapjait, és e művek segítségével közelíthetjük meg az oeuvre számos fontos alkotásának eredőit, indíttatásait. És mindezeken túlmenően, az életmű dimenzióin túllépve ismét fontos adalékokat kaphatunk a múlt század ötvenes évtizede magyar művészetének feltérképezéséhez, újabb tanulságokat fogalmazhatunk meg az ezen időszak szobrászatát, kisplasztikáját és monumentális szobrászatát jellemző vonások megrajzolásához. Felmérhetjük, hogy egyes, főként a megrendeléseket szolgáló munkáiban hogyan kényszerült azonosulni Wagner Nándor az ötvenes évekbeli magyarországi művészeti közállapotokkal, az erőszakos igényekkel és követelményekkel, és hogy az igazi, művészi programját tükröztető műveivel: a Corpus Hungaricummal, a József Attila-szoborral, a fantasztikus érzékenységű portrékkal hogyan haladta meg azokat, hogyan teremtett tiszta, átható, leleményes szobrászatot.



  Az itt, töredékesen Fehérváron is meglelt és e kiállításon is bemutatott Játszó fiúk című kútszobor terve kapcsán idézte fel a néhai kiváló művészettörténész, Supka Magdolna Wagner Nándor alkotói vallomását: „Túl vagyok a drámának – mint szenvedésnek – az ábrázolásán. Ezen az úton a művésznek magának kell átvergődnie magát, s minden ilyen irányú tapasztalatának, eredményének készen, kivilágosodottan kell benne foglaltatnia azokban a művekben, amelyek a Rendet (a harmóniát, a tisztát, a jót, a felemelőt) kell hogy nyújtsák. A csorbíthatatlan derűt csak olyan mű áraszthatja, amely előzményeiben viseli a dráma, a szenvedés, a tragikum kifejezésének sorozatát, s ez a fajta derű olyan mély és tiszta, mint egy nagy sírásra következő csend.” Napjainkban már csak ritkán megszólaló, költői szépségű és erejű szavak ezek: a szobor maga a mély és tiszta derű megidézése, amely olyan, mint egy nagy sírást követő csend. Egy ilyen, nagy sírást követő csendet övező megilletődöttséggel fogadhatjuk Wagner Nándor most napvilágra került, hatvan évvel ezelőtt alkotott szobrait.


                                                                                                  Wehner Tibor

2013/09/21

Wagner Nándor Magyar Örökség Díjas

Pál Mihály szobrászművész laudációja.
Elhangzott 2013. szeptember 21-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében

Pál Mihály méltatja Wagner Nándor munkásságát

 Wagner Nándor 1922. október 7-én született Nagyváradon. Iskoláit is ott végezte, de művészeti tanulmányait már Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán fejezte be. A háború után Magyarországon telepedett le, és résztvevője lett a kor ellentmondásokkal, előítéletekkel és kényszerekkel terhes művészeti közéletének. Két szobrával jelentős szakmai megmérettetésen díjat is nyert, de József Attila egészalakos szobra bronzalakban megvalósulva, csak a művész ajándékaként kerülhetett köztéren felállításra Nagyváradon 2005-ben. A Jászai Mari térre tervezett díjnyertes díszkút, három fiú alakjával, ha némileg módosított kompozícióban Lund-ban lett megvalósítva, és sikerének köszönhetően változatai több svédországi város terét is díszíthetik.
Wagner Nándor (1952)

 Wagner egyik fő műve a „Corpus Hungaricum” még itthon készült, és 1999-ben, kőelemekkel kibővítve Székesfehérváron állították fel.

Corpus Hungaricum

 1957-ben, családjával együtt elhagyta az országot. A forradalom után Svédország fogadta be, ahol állampolgárságot is kapott. Lundban telepedett le. Portrékat, bibliai jeleneteket készít. Közben kidolgoz egy teljesen újszerű technológiát, a görbült felületű, nagyméretű, rozsdamentes acélszobrok hőhatásból eredő zsugorodásának kiküszöbölésére. Ennek a technológiának alkalmazásával tartósan csillogó, fénylő felületet adhatott öntött szobrainak, ami tökéletesen megfelelt alkotói elképzelésének. Ebben a rendkívül termékeny korszakában nyolc nagyméretű köztéri plasztikáját állították fel Svédország városainak terein. Ennek a sorozatnak az első káprázatosan szép darabja „Az angyal”, amit a második világháború lengyel áldozatainak, és menekültjeinek emlékére állítottak a lundi temetőben.  A szobor avatásakor az emlékmű bizottság elnöke Ludovika Brodlater bárónő így jellemezte: „Ez az alkotás a háború minden áldozatának emléket állít”.

Angyal

Gävle városában 1964-ben megvalósíthatta pályanyertes díszkútját „A játszó fiúk” kompozíciójának egy továbbfejlesztett változatát. De ugyanezzel a technológiával készült térplasztikái, a népmesei „Madár”, vagy az ívével égbe emelő „Örökkévalóság” nagyméretű plasztikái idézik a művész termékeny, nagy és jelentős műveket teremtő korszakát.  Wagner Nándor 1969-ben feleségül vette volt tanítványát Akiyama Chiyo keramikusművészt, - és Japánba Mashiko városba költöztek.

Táncoló gyerekek

A naritai nemzetközi repülőtérre vezető út melletti parkban helyezik el Wagner öt méter magas, krómacél plasztikáját „Az utazók védőszentjé”-t – fényben és csillogó lebegésben oldódó gyönyörű látvány. – Feleségével együtt megalapította a TAO Intézetet, mely támogatja a tehetséges, de szegény fiatal művészeket.

Utazók szentje

Az 1970-es években gömb alakzatba komponál anyaszobrot. Az egyik bronz anyagban megvalósítva Tokióban áll.  Gránitból készült változata pedig a művész személyes ajándékaként később, 2012-ben a Budai Vár környezetében lett felállítva. Wagner „Földanya” szobra: gömbbe zárt emberiség…..közös sors, küldetés és felelősség. Az egyetemes emberiség ideája munkál gondolataiban, és legjobb műveiben kifejezésre jut.

Földanya

Wagner Nándor a „Filozófiai kert” kompozíció gondolata megvalósításával húsz évig foglalkozott. A szoborcsoport első példány Mashikoban lett felállítva. Vallásalapítókat formált meg, négyen körbeállva a kör közepén lévő fénylő gömbre néznek – Ekhnaton, Lao Ce, Buddha, Jézus, – míg Ábrahám beburkolózva  a földön fekszik. Távolabb külön állnak: Gandhi, Dharma, Assisi Szent Ferenc, mint megvilágosodottak.
Eredetileg huszonnyolc alak ábrázolásával tervezte kompozícióját, de a megvalósított szobor együttes így is teljesnek tekinthető. Ez a mű Wagner Nándor páratlanul magas értékű életművének összegező és beteljesítő alkotása.
Wagner megfogalmazta hatalmas vállalkozásának indítékát, idézem: „Együttműködés, egymás jobb megértéséért!- hogy a különböző kultúrák és vallási irányzatok képesek legyenek közelebb kerülni egymáshoz, vissza kell térni a közös eredethez”. A művész végakaratában Budapestnek ajándékozta ezt a művét. 2001-ben a Gellérthegyen lett felállítva.

Filozófiai Kert a Gellérthegyen

Elmondhatjuk, hogy a világban bármerre élt és járt, hírt adott és hírnevet szerzett a magyarságnak. Művészetének elismertsége a magyar alkotószellem egyetemes kultúrához való kapcsolódását is jelenti. Wagner Nándor művészete méltó és kiérdemelt elismerést kapott a „Magyar Örökség Díj” odaítélésével.
Wagner Nándor 1997. november 15.-én halt meg Japánban Moka városban. Hitvallását így határozta meg:

„Az én működésem itt is a magyarság hitelképességére törekszik. Én hiszek a munkám fontosságában. Biztos vagyok abban, hogy a hazám javát szolgáltam munkámmal. Széchenyi útját kell járni, ha élni akar a nemzet! Annyi szenvedésből és megalázó ostobaságból kiútra van szükség! Hiszem, hogy munkám egy kis lépés ebben az irányban.”

Wagner Nándor lakóháza Mashiko-ban

---
Engedjék meg, hogy egy személyes emlékemet itt elmondjam.
1951 őszén, mint azidőtájt minden reggel együtt utaztunk Apámmal Gyömrőről Budapestre. Ő a várbazári műtermébe, én pedig a Kálvin-tér közeli gimnáziumba. Miután leszálltunk a vonatról Apám azt mondta: gyere velem!... – Wagner Nándi fantasztikusan szép szobrot mintázott…. ezt meg kell nézned!


 Egyenesen Nándi műtermébe mentünk, ahol már nyitott ajtót találtunk és munka közben a szobrászt.  A műterem – még a háborús következményeket viselő oldalfalán egy nejlon lepedővel letakart szobor függött. Az - akkor hallgatag – Nándi a szoborhoz lépett és leemelte a lepedőt. A piszkos fal hátterében agyagból mintázott életnagyságú Krisztus függött. Mint felkiáltó jel lebegett ég és föld között, én megrendülten álltam a látomás előtt… A megkínzott test még a haláltusa görcseit hordozta. A kiálló bordakosár és a lecsúszott, zsigerek felpuffasztotta alhas közötti homorulat hatalmas koponya lenyomata lehet. Az ég felé széttáruló karok végein a kézfejek ujjait kínok tördelik görcsökbe. A jobb karon a kézfej már halott, és élettelenül lehajlik, a másik kar még él, és kóróvá zsugorodott ujjaival az ég felé mutat. Drámai ellentét: … a test zuhan, vagy emelkedik? – az egyik kéz még él, a másik már halott? – hit és kétely egyszerre borzongat.
 Aztán eltelt több, mint fél évszázad, – a borzalmasan nagy idő – kitörölte emlékezetemből a szobrot, és a „Corpus” döbbenete emlékké vált.


 1999 tavaszán Mórra, Nagy Benedek szobrászművész műtermébe kerültem. Az öntöde formázó műhelyében voltunk. A helység tele volt az öntésre váró, vagy már megöntött szobrok darabjaival. A műhely öntöhomokban úszó padlózatát elfedő szoborrészletek között lépkedtem, figyelve arra, hogy mozgás közben ne tapossak alkotásokra…A földre néztem és észrevettem egy szobordarabot, ami ismerősnek tűnt…Felemeltem a földről a nemrég megöntött, még cizellálatlan, durva felületű szobordarabot…..egy alsó kar volt és kézfej, görcsbe merevedett ujjakkal a poros padló mélyén…. A gyerekkoromban katartikus élményt okozó szobor darabját tartottam – több, mint fél évszázad megélése után, megöregedett ujjaim szorításában… Wagner Krisztusának halott keze volt!... A megalkotás hevületének ereje sugárzott a szoborrészletből 55 év eltelte után is, és azonnal felismerhetővé vált.


Egy pillanat alatt felnyílt a valamikori élmény, és gondolatomban kiegészülve, illatos agyag matériára váltva Nándi látomása felkerült várbazári emlékem falára, az élet és halál mesgyéjén szenvedő Krisztus alakja.
   a „Corpus Hungaricum”.
---
Az esemény Képes Krónikája

Zelényiné dr. Kováts Annamária a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke felkéri Pál Mihály szobrászművészt a méltatásra

A laudáció
Zelényiné dr. Kováts Annamária 
átadja a díjat Wagner Chiyo asszonynak
Olvassuk el Nándi Magyar Örökség Díj oklevelét!

WAGNER NÁNDOR KULTÚRÁKAT ÁTFOGÓ SZOBRÁSZATA MAGYAR ÖRÖKSÉG, AMIRŐL EZEN OKLEVÉL BIZONYSÁGOT TESZ”. 
Wagner Nándor nevét az Aranykönyv őrzi.

Emlékkép: a díjazottak és a Bíráló Bizottság
Dr. Hámori József  neurobiológus, agykutató, az MTA rendes tagja, a Bírálóbizottság elnökével.
Köszönöm! Köszönjük!
(Fotók: Kiss Réka Gabriella)

2013/09/16

Kiállítási beharangozó a PIM-ben

Program

  • Köszöntő: Wagner Chiyo asszony, Wagner Nándor Emlékalapítvány  
  • Egy 1950-es kiállítás margójára Kiss Sándor előadása
  • A székesfehérvári „Wagner-szoborlelet” Wehner Tibor művészettörténész előadása
  • Videó összeállítás egy meg nem valósult első díjas szoborról Gulyás János szerkesztésében
  • Zárszó 


2013/09/11

Wagner Nándor hét

Szeptember 16-22. Budapest és Székesfehérvár.

  • Hétfő 16. 17:00 Emlékest és kiállítási beharangozó, Petőfi Irodalmi Múzeum
  • Szombat 21. 11:00 Magyar Örökség Díj átadása, MTA Díszterem
  • Vasárnap 22. 17:00 Kiállítás megnyitó, Székesfehérvár Szent István Király Múzeum