2021/04/23

Emlékidő

 Ködöböcz Gábor irodalomtörténész írja Aknay Tibor most megjelent verseskötetéről: 

A komplex élmény- és érzékenységformákra épülő, hangsúlyosan szakrális tartalmakat tematizáló versvilág alanya – napjainkban szinte unikumszámba menő kivételként – élő és eleven kapcsolatot tart valamikori önmagával; a benne tovább élő gyermek csodá(k)ra fogékony szemével képes nézni és lát(tat)ni a világot, a létet és az embert. Az emlékterekbe és időrétegekbe alászálló s onnan lélekbe égett képekkel megtérő szerző műveinek egy markáns vonulata arról a titokról lebbenti föl a fátylat, hogy a jóság, a lelki szépség, a törekvés, a szeretet igazgyöngyei által miként lehetnénk őszintén boldogok.

a kötet borítóját 
Bukszár Anna fotójának felhasználásával – Pereszlényi Helga tervezte

 Az eszmélkedésre hívó, épülésünkre, szépülésünkre és gazdagodásunkra szolgáló verseskönyvet jó szívvel ajánlom mindazon olvasók figyelmébe, akik változatlanul hisznek a lélek varázshatalmában, valamint a hiteles emberi szó megtartó, életalakító erejében. 

Alapítványunk támogatásával megjelent a HUNGAROVOX gondozásában.

2021/04/22

Tanári Notesz 15.

 Alapítványunk támogatásával most jelent meg Sz. Tóth Gyula pedagógus-író tizenötödik noteszkönyve a Hungarovox Kiadónál. A szerző minden évben egy, az előző év eseményeit leíró és saját megjegyzéseivel ellátott kötettel örvendezteti meg a magyar nyelv, az oktatás művelőit és a tágabb Európában gondolkodó olvasót.

Részlet az Előszóból

Elhúzódott a 2020-as esztendő, átnyúlt a következőre. Az évre rányomta bélyegét a találkozás a koronavírussal. Amikor a világjárvány beavatkozott mindennapjainkba, először értetlenkedtünk. Zavaró volt a szabályozás: üzletek, közlekedés, fürdő (ez különösen hiányzott), maszk, távolságtartás… tébláboltunk, a hivatalra haragudtunk. Noha nem ott volt a hiba, ki lettünk mozdítva komfortunkból, nehéz volt alkalmazkodni az új helyzethez, ami elbizonytalanított bennünket. Fontosabb volt az új életmód kiépítése, mintsem a harag, főleg nem a mások szidása. Át kellett írni a programokat. Mint ahogy az velem is megesett az év végén: ha nem is kovid, de más bacilusok támadása nyomán kórház, gyógyászati menetelés kezdődött.
    A noteszkötet így lett elnyúló, esztendőre átnyúló, bizonyítva a folytonosságot. Ahogy a szőlész tartja: nincs nap munka nélkül. S mint ahogy Szurcsik József képzőművész mondja: „ne legyen nap vonal nélkül”. A jegyzetek, mint apropó, kötőelem, kapcsolódások alapja, együtt új összefüggés-építményként jelennek meg. S ha van eszmei vezérfonal, egységet teremtenek. Radnai István versei is lendítenek. Ő az időhöz alkalmazkodva költészkedik. Járvány című verse nyomán írt etűdömmel jelezzük: Járványkezelés másként, a líra vonalán (Búvópatak, 2021. március). Oláh Andrásnak címezve egy másik versében Radnai az „időt újra értelmezi” (Partium. 2020. tél). Érzékeli, hogy a világ keretei között roppan a „ficam”, őrizve a hagyományt regölne a magába roskadó külvilágban, ahol a hamis indulatok lihegésében már saját hitét sem érti. E verssel beszélgetve, válaszolva az utolsó versszak gondolataira, csak annyit teszek hozzá: a világot nem akartam megváltani, próféta se akartam lenni, s nem lázadok, de azért igaza van Pista barátomnak, terjed az agyrém, vírusokkal is megspékelve.
    A kórházi helyzetben van idő, és adódik alkalom a külvilág hangzavarainak átgondolására. Mivel is biztatott az orvoslás gyakorlatát kiválóan művelő, tudós főorvos: türelem és együttműködés a gyógyítóval. A gyógyulásig vezető út hosszadalmas, olyan ez, mint a búzaszem: idő kell a termésig. A képes hasonlat kitűnő, csak az a nehéz benne, hogy a búzaszem én vagyok. Miközben folyik a világ átszabása.
    A (le)sújtó klímaváltozás nem akadályozza meg az embert, hogy nagyipari módon szennyezze a természetet. És adagolja a szellemi vírusokat is. A vírus borította világban nehéz navigálni. Márpedig hajózni kell. Bízhatunk a morálisan rendben lévő embertársaink kreativitásában. Kaiser László Erkölcs és teljesítmény című tanulmánykötetében idéz kiváló példákat, akik a Németh László-i „növésterv” értelmében, megküzdenek a valóság egyéni és társadalmi hatásaival, ami „legfőképpen törekvés, harc és mozgató erő a kívánatos »kicsikarásában«”. Mert az a „minden”.


2021/04/17

Wagner Nándor Mózes szobra Dunaújvárosban

 Hosszú előkészület után, tegnap állítottuk fel Wagner Nándor Mózes szobrát a Krisztus Király plébániatemplom főbejárata előtt.

Délután 15:00; áll a szobor

Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, egyetemi tanár így fogalmazott a Mértékadóban megjelent cikkében:

 „A diadalmas erejű művészi alkotás a XX. század egyik legnagyobb magyar szobrászának üzenete hazájához. Az özvegy, Wagner Chiyo asszony ajándéka, aki jól tudja, hogy férje szívében a hazája mindvégig fontos helyet foglalt el. Az ajándékozás megvalósulását a művész 1997. évi halála után a hagyaték gondozására létrehozott Academia Humana Alapítvány elnökének, a ma már Budapesten élő Kiss Sándornak, a művész barátjának köszönhetjük… …A most hazánkba érkezett Mózes szobor 1993-ban készült. ... Az alkotás Mózest ábrázolja, aki határtalan, földöntúli örömmel érkezik a Sínai-hegyről. Magával az Istennel beszélhetett ott, aki szövetséget kötött vele, és két kőtáblára vésve tíz törvényt, aranyszabályt adott neki, amelynek megtartása biztosítja a nép boldogságát. Egész lényét áthatja az Isten látásának és szeretetének élménye. Emberek, népem, kiáltja Mózessel a művész a kortársai és a jövő nemzedéke felé.”

Dunaújvárosban Wagner Nándor neve jól ismert, mert a születő Sztálinváros első szobra, a Dózsa mozi előtti téren álló Korsós leány a szobrászművész alkotása. Ez, a máig népszerű békás szökőkút, melyen sok dunaújvárosi nemzedék gyermekei lovagoltak. Wagner Chiyo asszony többször meglátogatta a várost, a József Attila könyvtárnak férje könyveit és róla készült videókat ajándékul átadta.

Baltási Nándor atya, a Krisztus Király plébániatemplom plébánosa, nem tudott Nándor Mózes szobráról, de a Korsós leányt a 8 békával jól ismeri. Bráda Tibor Munkácsy-díjas festőművész, aki a templom díszes ablakait szép sorjában alkotja, mutatta be Nándor alkotását, több mint egy éve Nándor atyának. Hosszú és fordulatos történet a Mózes szobor ajándékozása, és a kivitelezést a pandémia is nehezítette, melyet a Reneszánsz Zrt. csapata kiválóan teljesített. A tegnapi események képekben: 

Reggel 7:30; megérkezett a posztamens Ürömből
Kész a posztamens
Ládabontás a Dunagép Zrt.-nél 
Megérkezik a szobor a Krisztus Király plébániatemplom főbejáratához
A Mózes szobrot talpra állítják
Mózes talpra állt (Szundy László fotója)
A szobor beemelése
Ünneplés a szoborállító csapattal
(fotók: Kiss Sándor)
További információ:
- Japánból érkezett Mózes a templom elé: részletes tudósítás a DUOL hírportálon.
- Talpazat állítása DUOL képgaléria
- Szobor állítása DUOL képgaléria

A DUOL breaking news tudósítása a Youtube-on
Kezdés reggel




2021/04/15

2021-es tavaszi tárlat Mashikoban

 A koronavírus hullámai szerencsére nem nagyon érték el a keramikus városkát, Mashikot. A korlátozások figyelembevételével idén is sikerült megrendezni a tavaszi tárlatot. A Wagner Nándor Emlékalapítvány tavaszi kiállítását ma nyitották meg, a tárlat főtémája a szobrászművész Mózes szobra. Wagner Nándor ezt a szobrát 1993-ban alkotta, és két példányban öntette ki. Az első - azóta - a művész által tervezett parkban, bambuszok között áll. A bevezető út mentén üdvözli az érkező látogatókat. A másik ajándékozással hazánkba került és hamarosan látható lesz.

1993. Az agyagba mintázott Mózes a műteremben

A kiállítás április 15. és május 15. között látogatható.
Belépés: 10:00-15:00, zárás 16:00. Hétfő szünnap

A tavaszi tárlat kísérő kiállítása a Pentagon galériában Wakabayashi Takae gobelinművész alkotásait mutatja be. Néhány kiállított darabja itt tekinthető meg (automatikus vetítés)