Alapítónk, Wagner Chiyo asszony meghalt

 A szobrászfeleség

Wagner Chiyo asszony 2021. október 29-én reggel a tokiói Szent Lukács kórházban békésen örökre elaludt. 91 éves volt. Emlékét szeretettel megőrizzük. Nyugodjon békében!

1930. szeptember 22-én Szapporoban született, az Akiyama család negyedik leányaként. Nővérei már mind iskolások voltak. Hírneves szapporói család, tulajdonképpen a városalapítók egyike. A kisleány Chiyo nem szeretett egyedül lenni. Édesanyja mellett szinte mindenki foglalkozott vele. Kicsit vadóc volt, minden érdekelte, de pontosan tudta az udvariassági rendet. Könnyen és gyorsan tanult. Iskoláit a háború évei alatt végezte el. Tizenöt évesen élte át Japán kapitulálását majd az amerikai megszállást.

Japán első női egyetemén, a Japan Women’s University angol nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát 1954-ben. Egyeteme jelmondata 

„találd meg az ideális életmódot, és legyél olyan nő, aki továbbra is ragyog” 

vezérelte egész életén át. Művészeti ismereteket másodszakon tanult. Professzorai szépirodalmi fordító és tolmács szerepre buzdították.

Mozgalmas évtized következett életében. Kutatóorvos férjével először Tokióban, majd egy-egy évet a nagy múltú Harvard Egyetem illetve a Lundi Egyetem kampuszán éltek, ahol folytatta művészeti stúdiumait. 1960-ban jelentkezett Wagner Nándornál rajztanulásra. Életében először találkozott egy olyan mesterrel, akinek irányításával rajz- és festészeti tehetsége két hónap alatt szinte kirobbant. Chiyo asszony úgy érezte, hogy ekkor találta meg életének értelmét.

Tanár és növendék két külön világból érkezett, de a kölcsönös rokonszenv mellett a művészetek iránti rajongásuk, és háborús élményeik is összekötötték őket. Levelezésük egyre élénkebb és bensőségesebb lett. 1966-ban újra találkoztak Lundban, s végül döntöttek és egymáshoz kötötték életüket. 

1966-69 Svédország. A művészélet velejárója a bevételek kiszámíthatatlansága, elmaradása. Időnként komoly anyagi gondok között, kisebb munkákból éltek. Chiyo tehetséges akvarellistaként kiállításokon sikerrel szerepelt, sokan vették képeit. Még Nándor épületszobrászati munkájában is alkotó módon vett részt.

1970-97 Japánban együtt. A fészekrakás örömeit élték át először Masikoban a műterem felépítésével, majd öt évvel utána Tokióban házépítéssel. A terveket Nándor készítette, a kivitelezésben mindketten tevőlegesen részt vettek. Nem kímélték magukat. 1970 szilveszterén a kész műtermükben készült el ünnepélyesen az első Wagner alkotás Japánban. Szigorú napirendet tartottak, Chiyo asszony vezette a háztartást, és férje szobrászsegédje is ő volt, szebben mondva valódi szobrászfeleség. Mindent el tudott intézni az agyag előkészítésétől a különböző adminisztrációs munkáig. Ő segítette közös alapítványuk, a Tao Alapítvány (ma Wagner Nándor Alapítvány) létrehozását is. Életét teljes egészében Nándor művészi munkájának támogatására szentelte, úgy hogy eközben mindketten teljes életet tudtak vinni. Wagner Nándor 1997. november 15-én meghalt.

1997-2021 férje művészeti örökségének ápolása. Az Academia Humana Alapítványt 1999-ben alapította meg Budapesten. Ez tette lehetővé az első Wagner mű megmentését. Az 1999-es Nemzeti Gyásznapon avatták fel a Corpus Hungaricum szobrot Székesfehérvárott. Kutatással, rendezvények tartásával és szobrok felállításával teli regénybe illő évek következtek. Szobrok: Filozófiai Kert (2001 Budapest), József Attila (2005 Nagyvárad), Földanya (2012 Budapest), Anyaság (2015 Miskolc), Mózes (2021 Dunaújváros). Az alapítványok együttműködésével 2000-től minden évben egy tavaszi és egy őszi kiállítás rendeztek meg Masikoban. A Wagner Nándor monográfia három nyelven készült el 2006-ban. 

Chiyo asszony életműve, hogy Nándor emlékezete máig élénken él, Japánban, Magyarországon,  Nagyváradon, és tisztelői vannak Svédországban és szerte a világban. Ez köszönhető a számos Wagner Nándor szimpóziumnak, az évente megrendezett Wagner Nándor versenyeknek a Partium Keresztyén Egyetemen, és az Anyaság versenyeknek Miskolcon, művészek és művészcsoportok támogatásának Japánban és Magyarországon, valamint 2006 óta az évi Nagybányai Nyári Festőtelep működésének segítése is.

Chiyo asszony hivatalos búcsúztatására ma, december 11-én kerül sor Utsunomiya-ban.

Kedvenc virága a szegfű volt.

A Wagner Nándor Emlékalapítvány kuratóriuma.
Középen Akiyama Koji elnök.

A szeretet és a tisztelet virágai

Megemlékeztek róla:

• Az Erdélyi ehír portálon
• Japánban az NHK televízió esti híradása és a helyi napilapok

Fotó: Kiss Sándor és Wagner Nándor Emlékalapítvány

Nagybánya Tájképfestő Telep Koltón

Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész fáradhatatlanul küzd a nagybányai tájképfestészet hagyományainak őrzéséért, ápolásáért, és ennek köszönhetően tavaly Koltó örömmel befogadta őket! Állandó kiállítási teret és tárolót kaptak, amire eddig nem volt lehetőség. Köszönhető mindez a művészetet pártoló Csendes Lajos koltói polgármesternek.

A koltói Teleki kastély, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia nászheteinek boldog színhelye, őrzi a Petőfi emlékeket. A kastélymúzeum felújítása rendben folyik, és a tervek szerint jövő év végére készül el.

 Nyitási ígéret: 2020. december 9.

Kastély bejárati oldala

Kastély park felőli oldala 

Jelenleg a Petőfi Múzeum anyagának egy kis része, a tulajdonos Teleki Sándor emlékanyaga, valamint a koltói emberek életképei a Teleki Sándor Művelődési Házában kaptak helyet, mely tavaly óta a Nagybánya Tájképfestő Telep képeinek is bemutatóhelyévé vált. A kiállítást több mint 8500-an nézték meg egy év alatt.

Petőfi anyagok asztalvitrine előtt a kastély festménye 

Kiállítási részlet a kultúrház emeletén

Véső Guszti bácsi a képekkel

Az ebédlő/rendezvényterem falán, körben a telep munkáiból válogatás látható

Idén 24. alkalommal rendezték meg a nyár végi festőtelepet, és másodszor Koltón. Sokfelől jöttek mesterek, mint mindig Magyarországról, Németországból, Erdélyből és Romániából. Esténként előadásokat és jó beszélgetéseket, vitákat tartottak a művészetről, a tájkép festészetről, mai idők gondjairól. Kiss Sándor elnökünk Wagner Chiyo asszony szemszögéből mutatta be férje munkásságát. Az a tudat, hogy két év múlva már kiállítási anyaguk a kastélyban lesz látható, biztatást és lelkesítő erőt ad számukra. 

 Festő munkában

A történelmi időket látott nagy fa, igazán jó téma

 Elkészült képek a kastélyról, a nagy fával

Bővebben az otthont lelt 2019-es festőtelep munkájáról

23. Nagybánya Tájképfestő Telep

Immár 23. alkalommal került megrendezésre, Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész vezetésével a Nagybánya Tájképfestő Telep, egy új helyszínen, Koltón. A telep festőinek munkáiból augusztus 25-én kiállítás nyílt a koltói Teleki Sándor Művelődési Házban, amely a Teleki-kastély felújítása alatt, ideiglenes helyet ad egy válogatásnak a Petőfi Sándor Emlékmúzeum gyűjteményéből. Az európai uniós támogatással 2020 végére elkészülő Teleki kastély tárlati és raktári helyet fog biztosítani a Nagybánya Tájképfestő Telep anyagainak számára.

A tárlatnyitó vendégeit, az alkotótábor festőművészeit Csendes Lajos polgármester és Kádár Heléne múzeumigazgató köszöntötte, majd nyilvánosan is átvették megőrzésre a mintegy 350 alkotásból álló festménygyűjteményt, a majdnem negyedszázados alkotómunka reprezentatív darabjait. Bejelentették, hogy tervük egy olyan állandó kiállítás létrehozása, mely váltogatva mutat be 80~100 festményt a Nagybánya Tájképfestő Telep terméséből a felújított Teleki Kastélyban. Jurecskó László művészettörténész betegsége miatt nem tudott megjelenni, és szakmai nyitóbeszédét a múzeumigazgató, Kádár Heléne tolmácsolta. Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, a Nagybánya Tájképfestő Telep egyik alapítója örömmel üdvözölte a Koltóra történő települést. Véső Ágoston köszönő beszédet mondott, hogy végre otthont leltek Nagybánya szomszédságában, Koltón. Zárásul a koltói fiatalok Somfa népi együttese ünnepi műsorral szolgált. Wagner Chiyo alapító elnök asszonyunk az Academia Humana Alapítvány nevében Japánból küldött üdvözletét Varga Károly ny. esperes olvasta föl. Idézzük szó szerint!

Főtiszteletű Püspök úr!
Kedves Guszti Bácsi és az idei nyári festőtábor Mesterei!
Tisztelt Vendégek!

Wagner Nándor nagyváradi szobrászművész hagyatékát ápoló alapítvány 2006 óta támogatja a nagybányai festészet nemes hagyományainak őrzését. Különösen fontosnak érezzük azt a lelkesedést, mely évről-évre elhozza Önöket Felsőbányára, Nagybányára, hogy a hely szellemével találkozva alkossanak, és itt együtt élve, vitatkozva véleményt cserélhessenek.

Nagy örömömre szolgált az a hír, hogy a Véső Ágoston, Munkácsy-díjas festőművész által vezetett Nagybánya Tájképfestő Telep gyűjteménye Koltón megkapta-megtalálta ideális helyét. Sajnos életúti akadály miatt nem lehetek személyesen jelen ezen a régen várt jeles eseményen.

Csodálatos párosításnak érzem, hogy Petőfi versei és a nagybányai festészet ihletett témái egy épületbe – a híres Teleki-Kastélyba – kerülhettek. Mi japánok tudjuk, hogy kulturális értékeink ilyen összekapcsolása egy pici ikerfényt teremt, ami a lélek újabb kimeríthetetlen erőforrása, s azt hiszem ez a magyaroknál is így van.

Remélem, a sors megengedi, hogy egyszer eljussak ide.

Őrizzék és ápolják a koltói ikerfényt!

Wagner Chiyo

22. Nagybánya Tájképfestő Telep

A szokásoktól eltérően az idei telep augusztus 19-én kezdte meg munkáját, tudniillik a Tájképfestő Telep a máramarosszigeti magyarság Hollósy festőművész születésének 160. évfordulóját Máramarosszigeten saját kiállításával és Sas Péter művelődéstörténész által szerkesztett Hollósy Simon 1857-1918 című könyv bemutatójával ünnepelte. Lásd bővebben itt. A megnyitó videója itt tekinthető meg.

Véső Ágoston, Munkácsy-díjas festőművész által vezetett Nagybánya Tájképfestő Telep huszonkettedik tábora tegnap zárt be Felsőbányán. Idén is a művészek Daniel Leş keramikus (aki szintén tagja a telepnek) Casa Olarului - A Fazekas Háza nevű panziójában leltek otthonra, és innen rajzottak ki, nap mint nap, a környező tájakra témát keresni és ihlettel megfesteni.

A 19 festőművész Felsőbányán és környékén jó hangulatban folytatta alkotótevékenységét. Esténként beszélgettek és vitatkoztak a festészet mai irányairól és a tájképfestészet fejlődéséről, felidézve a nagybányai festészet történetének izgalmas eseményeit.

Az elkészült művek bemutatására augusztus 31-én délután 6 órakor, Nagybányán, a Prefektúra Önkormányzat épületének földszinti aulájában került sor.

 A kiállításra érkeznek a vendégek

 Megbeszélik, hogy ki, milyen témát választott

 Véső Guszti bácsi magyaráz, háttérben a festőművészek egyik csoportja beszélget

 A megnyitóra várva

 Kinek melyik mű tetszik?

 Ezt a festményt megörökítem...

A megnyitó szószólói:
 Véső Ágoston, Vida Noémi alpolgármester, Cătălin Cherecheş polgármester

Nagybánya Tájképfestő Telep és kiállítása

Az 1996-ban alakult Nagybánya Tájképfestő Telep idén szervezte meg a huszonegyedik nyári táborát, melyen 22 művész vett részt. Alapítványunk 12 éve támogatja a festőtábort. Különös hangulatot teremtett az, hogy a tábor vezetője Véső Ágoston festőművész nem régen ünnepelte 85. születésnapját, aki ennek ellenére fiatalosan, jó kedvvel gondoskodott segítőtársaival együtt a zavartalan alkotói környezetről. Sok nem teljesített ígéret ellenére tovább harcol azért, hogy a festőtábornak saját helye, irodája, képtára legyen.

Az idei témakereső kirándulás a Keleti Kárpátok szépségein vezetett végig, természetesen felkeresve és tisztelegve a Nagybányai Festőiskola alapítójának, Hollósy Simonnak szülőházánál, Máramarosszigeten.

 Kicsit viharvert az emléktábla

 Balogh Béla levéltáros volt a szakavatott vezetőnk

Látogatás a világörökség részét képző Jászvásári Szent Piroska
deszei ortodox fatemplomban

Guszti bácsi nyolcvanöt évesen, fiatalos lelkesedéssel magyaráz

Ellesett pillanat

Értékelés

A festőtáborban készült képeket tegnap, szeptember 13-án állították ki Máramaros megye Prefektúrájának halljában, a Nagybánya Kulturális Egyesület rendezésében.

Nagybánya is izgalomban van, mert eséllyel indultak a 2021 Európa kulturális fővárosa címért, és még mindig versenyben vannak. Négy város Bukarest, Kolozsvár, Nagybánya és Temesvár izgulva várja a szeptember 16-i döntést.

Nagy nap lesz szeptember 16. mindenképpen, mert ekkor kezdődik a Főtér Fesztivál négynapos Nagybányai Magyar Napok rendezvény sorozata is. A sikerért a festőtáborok résztvevői két évtizeden keresztül mindent megtettek, élve tartották a nagybányai festő hagyományokat, élükön a 85 éves Munkácsy-díjas Véső Ágoston festőművésszel, akinek Mai képeim című kiállítása is ezen a napon nyílik. A fesztivál teljes programja itt található.

A XX. Tájképfestőtelep Felsőbányán

Idén nyáron ünnepelte a Nagybányai Tájképfestő Telep alapításának huszadik évfordulóját. Alapítványunk, mint tevékenységük egyik támogatója szeretettel és őszinte tisztelettel köszöntötte a festőtábor résztvevőit és alapító vezetőjét Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművészt. Munkásságukat 1996-ban Magyarláposon kezdték, itt négy évig dolgoztak. A telep 2000-ben Felsőbányára, a kezdőpont közelébe költözött, azóta minden évben itt jönnek össze azok a magyar és más nemzetiségű művészek akik feladatuknak tartják a világhírű nagybányai festészet hagyományainak ápolását és továbbéltetését. Az elmúlt húsz esztendő történéseit Véső Guszti bácsi könyvben foglalja majd össze.

A magyar és román sajtó a nagybányai festészet szellemét ápoló és őrző művészek csoportjáról idén nem feledkezett meg. Érdemes a nagybányai honlap bevezető sorait idézni:

„Ha a Nagybányai festészetet említjük, vagy akár írunk róla, akkor nehéz megszabadulnunk az elfogultság és meghatottság egymást átható érzésétől. Hiszen nem csupán egy helyszínről, hanem a modern magyar művészet történelmileg érvényesnek tekinthető születéshelyéről van szó. Ha viszont korunkból tekintünk Nagybánya vizuális szellemi folyamataira, akkor megállapíthatjuk, hogy jelene, igazi átmeneti köztes világ. Képzőművészete múlt és jövő közé van beszorítva, amiben a Trianon előtti múlt szépsége eltakarja a jelen szürkeségét, s amiben a jövő bizonytalan. A reménytelennek tetsző szürkeség miatt (időközben) festőgenerációk jelentős alkotói (is) áttelepültek. Ebben a „köztes, már-már enigmatikus térben”, Véső Ágoston volt az, aki mindvégig Nagybányán maradt, s akinek volt bátorsága újraszervezni a Nagybányai Tájképfestő Telep intézményét.” A teljes cikk itt olvasható.

Érdemes időben a kezdetekhez is visszamenni és pár mondatot idézni 1926-ban Szokolay Béla A Nagybányai művésztelep című esszéjéből:
"1896. május eleje táján néhány fővárosi lap rövid hírben jelenti, hogy a müncheni magyar festőiskola Magyarországra jött s a nyarat Nagybányán szándékszik tölteni. Oda megy Hollósy, Grünwald és 34 növendék. Egy másik újság prófétálja: 'Nagybányát emlegetett festővárossá fogják tenni mindenfelé ... ' Majd pár nap múlva hírt ad arról, hogy a Nagybányaiak átutaztak Budapesten s közben megnézték itt - a kivilágítást. Megemlíti, hogy a Hollósy iskolának ez a vállalkozása, melyet Réti és Grünwald szervez, nagy szenzáció Münchenben is. Sok akadémikus kilép az iskolából, hogy csatlakozzék az expedícióhoz. Maga Herterich professzor is búcsúzáskor megígérte, hogy amint ideje engedi, eljön Nagybányára, hogy ott ifjú barátai között tanulmányokat fessen." Teljes terjedelemben a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) honlapján olvasható.

A kiállítás anyaga magyarországi és erdélyi körutat tesz.

Nagybányai Tájképfestő Telep Kiállítása Budapesten

Örömmel tettünk eleget az ART IX-XI Galéria meghívásának tegnap este. Figyelemreméltó anyagot mutat be a Bartók Béla út 1. szám alatti galéria a Véső Ágoston festőművész által vezetett Nagybányai Tájképfestő Telep kollekciójából. Negyvennégy festő képeit láthatjuk most a festőtáborban részt vett tizenegy országból jött 125 művész munkái közül válogatva. A festőtelep munkáját Alapítványunk kilenc éve támogatja, és jó volt látni a töretlen fejlődést.

 

Meghívó - október 7-ig látogatható a kiállítás.

 

Verssel üdvözölték a megjelenteket!  

A kiállítást Kondor Katalin nyitotta meg. Beszédében kitért a nagybányai festőmozgalom születésére és tündöklésére. Utána a mozgalom szaggatott krónikája következett, majd az 1996-os újjászületés. A hely inspiráló erejét máig megtartotta, kisugárzása sok művész lelkét megszólította. A kiállítás képei jól igazolják, hogy a Nagy- és Felsőbánya házai és hegyei, az erdők és a rétek, az elhagyott magyar sírok ismételt megörökítésre várnak.

 

Kondor Katalin beszél.

 

 A közönség soraiban a kiállító művészek is ott vannak.

 

 Éppen befértünk

 

Guszti bácsi megígérte, amíg bírom csinálom!

 

Wagner Chiyo asszony alapító elnökünk örömmel találkozott újra a művészekkel. 

 

Nemhiába a Galéria jelmondata: "nincsből van a felé..." Bereményi Géza

15. Tájképfestő Telep Felsőbányán

Ebben az évben ünnepelte a Nagybánya Tájképfestő Telep tizenötödik évfordulóját. A kerek évfordulóra tekintettel fáradhatatlan munkával Véső Ágoston festőművész igen rangos és nagy létszámú tábort szervezett, ahol jó hangulatban kitűnő művek születtek. A zárókiállításon Tőkés László püspök úr EP alelnök mondott köszöntő beszédet. Alapítványunk a telep működését ötödik éve támogatja, a 15. évfordulóra tekintettel a tábor honlapjának létrehozását is finanszíroztuk.

 A Nagybánya Tájképfestő Telep honlapja.

Tájképfestő Telep

Szeptember 1 - 15, Felsőbánya

Idén már negyedik alkalommal támogattuk a Véső Ágoston festőművész által szervezett XIV. Nagybánya Tájképfestő Telep festőtáborát. A Telep szeptember 1 - 15 között  Felsőbányán egy keramikus műhely és panzióban működött. Látogatásunk során megtekintettük a készülő műveket és a művészekkel jót beszélgetve megkezdtük a jövő évi XV. tábor támogatásának tervezgetését.

XIV. Nagybányai Festőtábor

Nagybánya Tájképfestő Telep

Idén tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Nagybánya Tájképfestő Telep-et. Alapítványunk mostantól fogva tíz éven át támogatja a nagybányai festészeti hagyományok őrzését. Képünkön Véső Ágoston festőművész a telep vezetője látható.

Gondolatok a festőtábori környezetben

 

Véső Ágoston értékeli a telep munkáját.