Alapítványunk 2024. évi tevékenysége

 Alapítványunk működésének 25. évfordulóját ünnepeltük 2024-ben. A negyedszázados működésünk megünneplésére befejeztük azt a kötetet, mely Wagner Nándornak és művészeti munkásságának állít emléket úgy, hogy sorra veszi alapítványunk és a művész hagyatékát ápoló alapítvány sikereit és bemutatja a nehéz időszakokat is. A kötet címe Nagyváradról Masikóig, melyet novemberben mutattunk be Nagyváradon. A könyvbemutatót összekapcsoltuk Nándor és Chiyo asszony büsztjeinek felállításával is, valamint Wagner Nándor József Attila szobrának és szülőházának megkoszorúzásával.

A Partiumi Keresztény Egyetem alapítójának emléktáblája
és alapítóink büsztje

2024-ben is jeleskedtünk az oktatási intézmények és művészeti csoportok támogatásában. A II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjai, a Partiumi Keresztény Egyetem művészeti szakos hallgatói, a dunaújvárosi Krisztus Király plébániatemplom ifjúsági csoportja, a Herendi Vizuális Műhely tagjai több rendezvényt, kiállítást és eseményt rendeztek. Meglátogattuk őket, és részükre könyvbemutatót, találkozót tartottunk.

Wagner Nándor emlékét ápoló japán társalapítvánnyal együttműködve sikerült Wagner Chiyo asszony naplójának megjelentetése japán nyelven. Terveink szerint a kis kötetet le fogjuk fordítani magyar nyelvre.  

Az egyetem videoanimátori szak részére kiírt 19. Wagner Nándor-Díj témája "Az én Váradom" volt minden további szűkítő megkötés nélkül. Ez a szabadság 26 hallgató 40 pályamunkájának jeles versenyzését hozta. Az eredményhirdetésre a Partiumi Keresztény Egyetem auditóriumában került sor. A verseny legjobb pályázatait levetítettük.

A gellérthegyi Filozófiai kertnél augusztus 18-20 között is megrendezték a fúvós zenekarok seregszemléjét. Székesfehérvárott a Corpus Hungaricum szobornál néma Nemzeti Gyásznapot rendeztek. A tisztelet koszorújának elhelyezése után a nyomdából frissen érkezett kötetet ajándékoztuk a megjelenteknek. Katada Norihiro kurátor is megtisztelte az eseményt és vele látogatást tettünk a dunaújvárosi Krisztus Király plébániatemplomban, ahol Baltási Nándor atyával folytattunk megbeszélést az ifjúsági csoport támogatásáról. 

Könyvprojekt. Alapítványunk támogatásával jelent meg Nagy Pál eredeti címen "Une francophonie millénaire" hatalmas kapcsolattörténeti munkájának második kötete a francia Honoré Champion kiadónál.

A Festészet napján adtuk át a Supka Magdolna Díjat Madarász Györgyinek, a Miskolci Galéria kulturális menedzserének.

Alapítványunk 2013 óta támogató tagja a Magyar Örökség és Európa Egyesületnek.

Kép és Krónika blogunk látogatottsága idén január 27-én átlépte a százezres látogatottsági határt. A centenáriumra készült honlapot módosítottuk, ahol eseményeink is megtalálhatók. Ezen a honlapon érhető el videó galériánk is, ahol 14 videó tekinthető meg. Itt található a könyvesbolti forgalomba nem kerülő Nagyváradról Masikóig című kötet megrendelése támogatással.

Alapítványunk 2024. évi közhasznúsági jelentését itt tekintheti meg. A 2024-es egyszerűsített beszámolónkat itt tekintheti meg. Az alapítvány éves beszámolóit 1999-től egybegyűjtve itt találja meg.

Köszönettel vesszük kedves olvasóink támogatását adójuk 1%-val. Legyen szíves adja meg adószámunkat 18239634-1-43 a rendelkező nyilatkozaton. A kapott 1%-ok felhasználását ebben a táblázatban tesszük közzé.

Wagner Nándor - Nagyváradról Masikóig könyvbemutató Veszprémben

 Fontosnak éreztük, hogy a most elkészült kötetet az Alapítványunk által támogatott Kádár Tibor Kulturális Kuckóban mutassuk be Magyarországon először. Különös tekintettel arra, hogy Kádár Tibor átalakult műterme mint könyvbíróság is működik. 

Ennél jobb és elhívatottabb helyet nem lehet volna találni.

A műterem bejárattal szemközti fala

A kötet felállítva várja a közönséget 

A kötet bemutatására nem a sok sikert aratott könyvbírósági formátumot választottuk, hanem összekötöttük több Wagner Nándor életét bemutató filmmel, valamint levetítésre került a Nagyváradi küldetés is, benne a könyv nagyváradi ősbemutatója. A eseményre meghívtuk a Herendi Vizuális Műhely (HVM) tagjait, és a nagyközönséget.

 

Kiss Sándor és Fogl Ildikó, a HVM titkára

A hölgyek, jobbra Kádár Jutka a KTKK vezetője

Dedikálás

A könyvbemutatót szabad beszélgetés követte, majd zártkörben került sor az egyesület közgyűlésére.

Természetesen a Mikulás sem felejtkezett meg rólunk, mert kora délutántól kint ömlött a hó.

Ma jön a Mikulás!

Kádár Tibor emlékkiállítás Herenden

Itt található Balla Emőke cikke a VEOL honlapján (Fülöp Ildikó fotóival, 2023.10.30.)

A cikk szövegét egy az egyben idézzük saját felvételekkel:

"Két éve halt meg Kádár Tibor festőművész. A herendi Pesovár Ernő Művelődési Házban rá emlékeztek családtagjai, tanítványai, tisztelői. A tárlat válogatás olyan művekből, amelyeket eddig még nem állítottak ki. 

A tárlat két szinten került megrendezésre

Kádár Tibor 1946-ban, Kolozsváron született, 1971-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán. 1988-ban családjával elhagyta szülőhazáját, és Magyarországon telepedett le, 1990-ben költözött Veszprémbe feleségével és három gyermekével. 1991-ig a Laczkó Dezső Múzeumban művészettörténész, 1991 után kizárólag a festészetre koncentrált, tanítással foglalkozott. 2004-től a herendi Fischer Mór Porcelánipari Szakiskola igazgatója volt, részt vett a termékfejlesztésben, az új motívumok létrehozásában. A Herendi Képzőművészeti Alkotóműhely – később Herendi Vizuális Műhely – 1999-ben alakult, hat bátor festő jelentkezett Kádár Tibor „Ki szeretne művészeti festést tanulni?" című felhívására.

Ha mégis visszamennék

A kiállítást megnyitó Kiss Sándor, az Academia Humana Alapítvány kuratórium elnöke beszélt Kádár Tibor és a Herendi Vizuális Műhely kapcsolatáról, a festőművész Herendhez való kötődéséről és felidézett néhány mozaikot Kádár Tibor életéből.

Fákat mindig érdemes ültetni

Szólt arról, hogy az Európa Kulturális Fővárosa évében Kádár Tibor festőművész emlékműtermében Kádár Stúdió Galéria nyílt. A festőművész fél évszázados életművéből láthatunk válogatást a falakon. A tanítványokkal való kapcsolatáról Kádár Tibort idézte egy korábbi interjúból: 

„Próbáltam szigorú iskolát indítani, de nem lehet, sőt nem is kell. Ez örömfestés, ezek az emberek óriási energiával, örömmel festenek, megtanítottam őket nemcsak nézni, hanem látni. Mindenkinek meghagytam a saját stílusát, nem akartam kis Kádár Tiborokat képezni.” 

Megemlítette, hogy Banner Zoltán egy monográfiát írt róla, amelyben így fogalmazott: „Kádár Tibor azok közé a jelentős magyar művészek közé tartozik, akik az emberi lényeg: a Lélek mindenek fölötti hatalmának a védelmére szerződtek.” 

Fotók: Kiss Sándor

Kádár Tibor Kulturális Kuckó nyári kiállítása

 Veszprémi fesztivál

ha nyár van, és Európa Kulturális fővárosában pezseg az élet,
akkor Kádár Tibor festményein igazán elkapta ezt a fesztiváli hangulatot!

Majdnem kész a főfal

Utolsó simítások az oldalfalon
(a Herendi Vizuális Műhely csapata építette fel a kiállítást)

Fent vannak a festmények

Saroknézet a főfallal

Oldalnézet a kandallóval

Bővebben: Duna Televízió „Itthon vagy” veszprémi adása (3:05-4:50)

További információ a Kuckó honlapján

Fotók: Kiss Sándor

Kádár Tibor emlékének őrzésére EKF támogatást nyertünk

 2023-ban lesz Veszprém Európa Kulturális fővárosa. Természetes az az ötlet, hogy a tavaly elhunyt Kádár Tibor festőművész munkásságának bemutatása a kulturális főváros eseménysorában kiemelt fontosságú, és ez a mi feladatunk. Alapítványunk 2003 óta minden évben támogatta az általa vezetett herendi képzőművészeket. Ez a kapcsolat egyre meghittebbé, barátivá vált, és számos sikert hozott. 

A kolozsvári származású Kádár Tibor 1989-től élt és alkotott a királynék városában. Művészettörténész, tanár, amatőr képzőművészeti csoportok vezetője, kiállítás teremtő és rendező, szoros kötődéssel a veszprémi Petőfi színházhoz. Tibor a figuratív művészek, a megyéhez kötődő F-csoport egyik alapító tagja volt. Műterme, egyesek szerint az ország egyik legszebb völgyében, a Betekintsben húzódik meg az állatkerthez vezető úton. 

Jelenlegi állapot: műterem részlet a festőművész önarcképével

A VEB2023 EKF pályázati lehetőséget nyitott olyan kulturális tevékenység támogatására, melyek megvalósítása nem igényel jelentős összeget, de a város hírnevének növelésére, kulturális programok létrehozására mindenképpen alkalmas.

Kádár Jutka kezdeményezésére, vele közösen kidolgoztunk egy tervet, mely a festőművész műtermét kiállító térré alakítja, s ezzel meghitt teret tud biztosítani kulturális összejövetelekre, kamara kiállításokra, és nem utolsó sorban azért, hogy a Betekints völgy első kulturális galériája megszülessen. Tekintettel arra, hogy magánszemély nem pályázhat támogatásra, alapítványunk költségtérítés mentesen vállalta, hogy az EKF pályázatot beadja és bonyolítja.

Tervünk: A műterem átalakítása.
Jelenlegi állapot: műterem és a hozzá csatlakozó raktár, műemléki cserépkályhafűtéssel, műtermi felső világítással és munkalámpákkal. A hat méter belmagasságú műteremben egy sétáló galéria lépcsőfeljáróval kerülne kialakítása, képvilágító sínrendszerű világítással. Ez a galéria bővítené a kiállító felületeket, és olyan térbeli látványt teremtene, melyben egyediségével, a kolozsvári származás és a veszprémi alkotóperiódus összekapcsolódna.
Közreműködők a megvalósításban: Kádár Tibor családja, Academia Humana Alapítvány, Herendi Vizuális Műhely tagjai, és Kádár Tibor barátai és tisztelői.

A pályázatot 2022. áprilisában adtuk be, és júniusban elindult a végleges pályázat kidolgozása, végül július 22-én pályázatunkat elfogadták. Augusztusban pontosítások következtek, és végül az igényelt hét millió Ft. támogatást jóváhagyták. Az átalakítási munkát szeptember elsejével elkezdhettük.

A projekt hivatalos neve: Kádár Tibor Kulturális Kuckó
a Betekints völgy művészetéért

A Tanár úr és támogatónk

Emlékül két jeles embernek,
Kádár Tibornak és Wagner Chiyo asszonynak,
akik 2021 október havában távoztak el a földi világból

Alapítványunk támogatásával jelent meg a Herendi Vizuális Műhely második száma, mely a tavaly elhunyt vezetőjüknek, Kádár Tibor Gizella díjas festőművésznek élettörténetét és emlékét idézi fel.

A HVM második számának címlapja

Idézet az 58 oldalas füzetből:

"A Tanár úr

„Ha egy virágzó, újjászületéses egyházművészeti korban születik, ha ilyen lett volna a magunk mögött hagyott huszadik század második fele, Kádár Tibort talán iskolateremtő mesterként tisztelhetnénk.”

Ezzel a mondattal kezdi Banner Zoltán „Kádár Tibor” című könyvét. Sok igazság van a fenti mondatban. Azonban a valós időbe visszatérve, kijózanítólag mondhatjuk 1946. április 23. Kádár Tibor születésének napja, egy tragikusan viharos történelemfordító időszakra esik. Kolozsvár ekkor éli át a szovjet-román lerohanás időszakát, a városban még működik a Tisztogató Bizottság és a Népbíróság.

Édesapja, Kádár Lajos (1917-1989) festeni és hegedülni is tanul, de a szobafestő szakmát választja, szakmája egyik kiváló mestere lesz. A háború végén a katonai behívók elől Budapestre menekül, dunántúli leányt vesz feleségül, aki ügyesen rejtegeti, és megszületik Júlia leányuk. Hazaérve Kolozsvárra születik meg Tibor fiuk. Felesége nem bírja az egyre ellenségesebb állapotokat, Júlia leányával hazatér Magyarországra. Kilenchónapos beteg kisfiát a nagymamára bízza. Ha mindehhez hozzávesszük az egyre romló közellátást, az élelmiszer- és cukorhiányt, a többiről már említést sem téve, megállapítható, hogy áldatlan állapotok uralkodnak az otthonon kívül. Ugyanakkor Tibor csecsemő kora egy szeretet-burokban telik el, és a külvilág gondjai kívül maradnak. Édesapja újra megnősül. Tibort édes mostohája neveli fel. Tizenhétéves koráig abban a tudatban él, hogy nincs édestestvére, ekkor tudja meg, hogy édesanyja és nővére Budapesten él.

Gyermekkori és kisiskoláskori élményei – költözések, románosodási kényszer, a rögvalóság megtapasztalása, felfedező csavargások a városban – Tibort határozottá teszi, kialakul benne, hogy merre kell mennie, s kiáll még az apai akarat ellenére saját pályaválasztása mellett. 1960-ban a Kolozsvári Művészeti Szakközépiskolába iratkozik be."

Tibor mindig őszintén elmondta véleményét!

Wagner Chiyo asszony

A HVM második füzete lehozza, alapítványunk alapítójának a Herendi Vizuális Műhely alkotóinak szóló utolsó üzenetét, melyet már betegen küldte. 2021. október 29-én halt meg. Üzente így szól:

"Jogos az a kérdés, hogy miért szeretem a magyarokat? Azt hittem, hogy Nándorral leélt harmincéves együttlét alatt szinte mindent tudok rólatok, de ez nem így van, mert állandóan meg tudtok lepni életvitelben, munkavégzés módjában, stílusban, de különösen találékonyságban. S ez igaz a mindennapi életre és a képzőművészettel való kapcsolatotokra is.

Mi japánok az ecsetkezeléssel növünk fel, 2200 jelet tanulunk meg befesteni/beírni egy kis négyzetbe. Innen van a kézügyességünk és a fejlett vizuális memóriánk. A gyakorlás során az ember szorgalma és figyelemtartása erősödik. A japán festészet – a gado, a festészet útja – a legősibb vizuális művészet, mely számtalan műfajt és stílust testesít meg. A tusfestészet művelői az ecsettel bánás mesterei. Ez tulajdonképpen a japánok adottsága.

Hogy művész legyél, kell a tehetség. Ez vagy eltalál téged, akkor őstehetség vagy, ha nem, akkor egy jó tanárra kell találnod. Szenszei japánul a tanár, előbb születettet jelent. Szép szó, a tudás forrása. A jó tanár megtanít látni.

Stílus, ihlet, téma. Az elsőt magad fejleszted ki, hol van – hol nincs ihlet, de ha egy jó téma adódik az ihlet is megérkezhet.    

Rend. Képzőművészetet tanulva rend lesz a lelkedben, majd rendet teremtesz magad körül, és megtanulod a szépet meglátni és szeretni.

Munka. Bajban a munka a legjobb terápia. Feszült vagy? Fesd ki magadból!

Búcsúzóul ennyit tudok tanácsolni: 

Maradjatok együtt!

A HVM második füzet - díjmentes kiadvány - bemutatja az alkotócsoport tagjait is, valamint a sajtóban megjelent interjúkból idézi a mester néhány figyelemre méltó gondolatát.
A kiadványt rendezvényeinken fogjuk az érdeklődőknek átadni.