Cs. Erdős Tibor emlékére

Tegnap érkezett a hír, hogy 101 éves korában elhunyt Cs. Erdős Tibor a kolozsvári képzőművészeti élet doyenje. Berettyóújfaluban született, de a trianoni döntés után Nagyváradra költözött a család. 1945-ben végezte el a budapesti Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolát, tanárai voltak Szőnyi István és Varga Nándor Lajos. Nagy hatással volt rá Aba-Novák Vilmos, akit jól ismert. Pályája Nagyváradon indult.

Wagner Nándor és Tibi bácsi jó barátok voltak. Egyik találkozásukról Nándi magnószalagra mondott életrajzi történetében az alábbiként emlékezett meg:

"Először Varga Géza barátom szüleihez mentem és megborotválkoztam. Elmentem a román követségre és kértem vízumot. Azt mondták, nincs rá szükség, ami azt jelentette, hogy kirabolnak. Mentem csendesen Pestről Bagamérig, ott voltak katonatársaim. A bagaméri tanító, Pénzes Lajos és Seregi Vladimir. Szeretett barátaim voltak. Ők segítettek, hogy román pénzhez jussak. Szüret ideje volt. Bementünk Debrecenbe kicsit szórakozni, mielőtt átmennénk a pokollá vált országba.

Átmentem Váradra, de nem mentem a szüleimhez, csak közelükbe, mellettük volt egy pici szoba egy ismerős néni tulajdona. Oda járt át édesapám. Hogy a szobában miért volt zongora, azt nem tudom. Jött apám és egy marék konyhasót tett az arcomra, szőrtelenítette a szemöldökömet. Nem törődtem semmivel és kimentem a városba. A Szent László téri hídon, szembe jött velem az Erdős Tibi. Szervusz Nándi, szervusz. Milyen jó, hogy találkoztunk, gyere azonnal velem. Bevitt a rendőrségre, mert nekem oda nem volt ajánlatos egyedül bemenni. Felmentünk a Főkapitányhoz, aki rám förmedt, Erdős Tibi leintette és valamiket mondott neki. Attól kezdve ez az ember teljesen megjuhászkodott. Tucsek volt a rendőrség névleges parancsnoka, aki régebben az Andrényi műveknél volt tisztviselő, a fia pedig iskolaigazgató. Ő intézte a letartóztatásokat és minden ilyesmit elrendelt.

Elég az hozzá, hogy Nagyváradon Erdős Tibi csinált egy csoportot, néhány művészt, kiváló embert összeszedett. Voltak festők, Fekete István a szobrász. Meglátogattam őket. Ismerősök nehéz helyzetben. Szégyelltem magam. Judit néni, a táblabíró felesége, a piacon árulta a virágot. Beszéltek Vendig Feri bácsiról, aki szemfénye volt a kultúrának, hatalmas áldozatot hozott. Ezeket hallva teljesen összeroppantam." 

Megjelent az Ághegy 30. számában 2010-ben

SZŐCSISTVÁN Cs. Erdős -visszatekintő?

Supka Magdolna: A pannó

A neves művészettörténész, Supka Magdolna eddig még a nagyközönség előtt ismeretlen tanulmánya Aba-Novák Vilmos monumentális Pannójáról most már franciául és angolul is olvasható. A háromnyelvű, a Pannót minden oldaláról körüljáró könyv egyik útja lehet annak, hogy a külföld, ill. az európai országok megismerjék hazánk neves festőjét, s a világ felfigyeljen a "római iskolára".

Holnap Kiadó

A támogatásunkkal megjelent könyv egy szenvedélyesen és pozitívan elfogult magánbeszélgetés lenyomata, melyben a szerző által deklaráltan nincs helye a „szakmai szigorral vezérelt művészettörténeti nézőpontnak és hangvételnek”. A száraz leírások helyett „lelki-szellemi élményt nyújtó” esszét a szerző lánya, Bényi Eszter állította össze oly módon, hogy a gazdag képanyag mellett a magyar, francia és angol nyelvű szövegeket kiegészítette Supka Magdolna korábbi, Aba-Novákról írt munkáinak részleteivel. (Részlet Dékei Kriszta az Olajág Noé bárkájából című esszéjéből)