Perei Zoltán a lapdúc fametszet mestere

Perei Zoltán (1913-1992) a lapdúc fametszet ősi hagyományának XX. századi mestere. Neve mára szinte csak szakmai körökben ismert. Majoros Pál és Arató Antal Perei magángyűjteményének színe-java most Székesfehérvárott, A Szabadművelődés Házában kapott kiállítási lehetőséget. A fametszetek többsége eddig nem még került nyilvánosság elé. A kiállítást, mely december 31-ig látható L. Simon László országgyűlési képviselő nyitotta meg november 11-én.

L. Simon László megnyitója

 Figyelem a megnyitó beszédre 

Majoros Pál és Arató Antal

(fotók: Szundy László)

Arató Antal – joggal mondhatjuk – Perei Zoltán egyik felfedezője régóta foglalkozik a finom vonalú Perei fametszetekkel. Sok éves kutatásának köszönhetően összeállt egy könyvre való anyaga, melyben lesznek rajzok, akvarellek is, és Perei fametszetei közül azok a kisebb-nagyobb méretű szabad grafikák, amelyekből szervezett kiállításokat Supka Magdolna művészettörténész nyitott meg. Arató Antal – mint a jászberényi könyvtár igazgatója – az 1970-es években Perei három grafikai mappáját adta közre és kiállításokat rendezett az alkotásaiból. Több cikkben méltatta az újra felfedezésre váró mester munkásságát, s idézte fel a művész és Supka Magdolna kapcsolatát. Supka Magdolna a róla szóló egyik írását így fejezte be: „Művészete nemcsak kultúránk nagy értéke, de kincse is, - rá kell találni."

A készülő könyv szerzője 2012-ben, az "Egyszerűen zseni volt" című cikkben mondta el gondolatait röviden, és beszélt a klasszikus fametszőművész és Supka Magdolna művészettörténész kapcsolatáról is. A szerzőtől előzetes közlésre megkaptuk az alábbi levelet a hozzátartozó fametszettel:

"Tisztelt Supka Magdolna!     Húsvét előtt fejeztem be az operaházi sorozatomat. Akkor eszembe jutott, hogy összes kiállításomat ön nyitotta meg.     Ezzel is egy kis segítséget kaptam, hogy ezt a nívót elérjem. Egy belső hangra egy példányt elvittem, hogy azt ajándékként átadjam. Ezzel is azt tudom bizonyítani, hogy sikerült valamit előbbre lépni és változtatni a stílusomon, valamint kedvem szerint dolgozni.     A sorozat bárhol kis helyen is elfér.    Körülbelül 4 éve kezdtem hozzá a sorozatok készítéséhez. Egy-egy sorozat kb. 90-100 lapból áll.     Azért választottam ezt a formát, hogy legyen állandó munkám. Azon kívül nagyobb erőfeszítést igényel, egy 3-4 hónapig tartó munka. A következő munkám a magyarországi római síremlékek feldolgozása.     Most teljesen másként látom a dolgokat. Önmegfigyelés útján rájöttem mikor nem megy a munka és mikor megy jól és sok egyéb fogásokat megtudtam. Nem kell több hónapig is várni a kedvező alkalomra, hogy jó munkát végezzek.     Elértem amit fiatalabb koromban elképzeltem. Most már semmi mást nem akarok, csak jól és még jobban dolgozni.     Már csak a munka és a próbanyomat készítése köt le. A többi már nem érdekel.                   Perei Zoltán"

Perei sorsa és művészete mindenképpen figyelmet érdemel, komoly kulturális örökségünk. Alapítványunk döntése értelmében 2017-ben támogatjuk Arató Antal Perei Zoltánról készülő könyvének megjelentetését.

A mostani kiállítás megnyitójáról bővebben a Feol cikke ír.