Várbazári rekonstrukció - Déli Szárny

200 éve, 1814. április 6-án Székesfehérváron született Ybl Miklós. Szebb születésnapi ajándékot nem kaphatott volna, mert az évtizedek óta romló, a 100 legveszélyeztetettebb világörökségi műemlékek egyike, a Várkert Bazár felújításának első fázisa elkészült. Az Ybl Egyesület rangos rendezvényén sok, nem nagyon ismert vagy elfeledett tényt hallhattunk a felújítás tervezői - Potzner Ferenc építész és művészettörténész, Pottyondy Péter építész, Dévényi Tamás belsőépítész - és a régészeti kutatás vezetőjének, Bencze Zoltánnak az ünnepi alkalomból elmondott beszédeiből. Ez különösen azért volt érdekes, mert Ybl Miklós keveset írt magáról vagy épületeiről, sőt a Várbazárról sem jelent meg egy igazán alapos, részletekkel gazdagon megírt könyv.

Dévényi Tamás, Potzner Ferenc, Bencze Zoltán, Pottyondi Péter Ybl Miklós születésnapi tortájával

Ybl Miklósnak 1870-től sorra készültek legjelentősebb neoreneszánsz alkotásai, köztük a dunai városképet máig meghatározó Fővámház (ma Budapesti Corvinus Egyetem), a Várkert Bazár és a Várkert Kioszk (a vári palota vízműve). Az 1883-as átadása óta az épületegyüttes, középen a lankás felvezetővel máig osztatlan sikert aratott. Kiegyensúlyozott arányaival és szépségével messziről még romos állapotban is megfogó látvány volt. 

A Várkert Bazár más néven is ismert: Ybl Bazár, Várbazár. A bazár szó utalt az eredeti tervek szerinti funkcióra, a kétoldali, a déli és északi bazársorra. Sajnos a tervezett értékesítési helyek nem váltották be a reményeket, mert a Várkert Bazár nem került be a korzó útvonalába, a hangyajárásába. Hamarosan, 4-5 év múltán a boltosok impozáns üzleteiket bezárni kényszerültek.

Ez idő tájt jött a bazárok helyére a művészet. 1888-ra megszületett a gondolat, jöjjön a kultúra. Női festőiskola foglalta el a bazárok egy részét, a másik részében pedig hosszabb időn keresztül a Történelmi Képcsarnok képeit állították ki, sőt az üzlethelyiségek műteremként, szobrász műteremként is hasznosíthatók lettek. Stróbl Alajos volt az első, aki 1884-ben műtermet kapott itt. Később látványosság volt a szobrászok kitelepülése a széles, napos járdára, de ez sem hozott nagyobb közönséget erre a szép Duna parti szakaszra. Pedig abban az időben a járműforgalom is csekély volt. Összesen több mint nyolcvan szobrász alkotott itt az elmúlt 140 évben.

A Várbazár Déli szárnya. Itt 10 azonos egység képe látható, azonban a bal első nem műterem, hanem az ún. Erzsébet lépcső,

amely a királynő kérésére Ybl Miklós tervei alapján később készült el.

A felső szint, jobbra az Erzsébet lépcső kijárata.

Az Ybl-i épületegyüttes kivitelezésénél a Várhegy oldalából kiemeltek egy földtömböt, amit az építkezés után visszatöltöttek. Az építtetők nem eléggé számoltak azzal, hogy a hátsó falakon jelentős víznyomás alakulhat ki, ami a bazárok nedvesedését okozta, jelentős állagromlással együtt járva. Vizesedésről, mennyezetek átnedvesedéséről és omladozásáról már 1924-ben a cikkeztek. A háborús károk az egész épületegyüttest komolyan sújtották. A károk rekonstrukciója egy jó évtizedig tartott, de a szobrászművészek visszatértek műtermeikbe, amint lehetett. Nem tántorította el őket az, hogy a termek hátuljában penészedtek a falak, volt ahol a fagyökerek is áttörtek, a műtermek hidegek és nyirkosak voltak. Végül, amikor az általános állagromlás és életveszély miatt jött a bezárás, a szobrászok és művészek nem szívesen váltak meg a helytől, ameddig lehetett maradtak. Tudomásom szerint még 2005-ben is egy páran, engedéllyel itt működtek. Sok szívbemarkoló fotó, a hozzátartozó kritikus megszólalásokkal jelent meg a bazársori frontról, és néhány kép a belső állapotokról is napvilágot látott. De, hogy mi volt belül és mögötte az most tárult fel igazán.

 A műtermek falát kibontották és a terek egybenyíltak. A legtávolabbi műterem volt Nándoré.

A munkaterület egy későbbi fázisban.

Elkészültek a romos részek eltávolításával.

Megkezdődött a földtömb kitermelése.

 

Mélyül a munkagödör és jobbra jól látszik az új hátsó támfal.

 A bazársorok hátsó fala letisztítva és előkészítve.

 A műtermek hátsó fala mögé jön az új rendezvényközpont.
Nándor műtermének hátsó fala éppen a daru mögött van. 

Ybl lépcsőzetes alapozást adott a hátsó falnak. 

A képen jól látható az új átjárók kialakítása, ami megteremti a kapcsolatot a rendezvényközponttal.

A Déli Szárny átépítésének tájékoztató táblája.
A bal alsó kép Nándor műterme felől mutatja a befejezés előtti stádiumot.

Légi felvétel az első fázis befejezése előtti állapotáról.

(a felvételeket a látogatók részére kitett szabadon fotózható anyagból vettem át)

 Az elkészült Déli szárny.

 A 8, 9 és 10 számú műterem bejárata

Wagner Nándor volt műterme a 9-es.

Emlékkép a 9-es számú műterem előtt: Dr. Nagy Gábor Tamás polgármester kislányával.

Köszönet az építészeknek és a régésznek az érdekfeszítő tájékoztatásért!
Oly szeretettel és hozzáértően beszéltek a felújításról,
mintha sajátjuk lenne, azt hiszem a sajátjuk is.