2015. augusztus 25., kedd

A XX. Tájképfestőtelep Felsőbányán

Idén nyáron ünnepelte a Nagybányai Tájképfestő Telep alapításának huszadik évfordulóját. Alapítványunk, mint tevékenységük egyik támogatója szeretettel és őszinte tisztelettel köszöntötte a festőtábor résztvevőit és alapító vezetőjét Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművészt. Munkásságukat 1996-ban Magyarláposon kezdték, itt négy évig dolgoztak. A telep 2000-ben Felsőbányára, a kezdőpont közelébe költözött, azóta minden évben itt jönnek össze azok a magyar és más nemzetiségű művészek akik feladatuknak tartják a világhírű nagybányai festészet hagyományainak ápolását és továbbéltetését. Az elmúlt húsz esztendő történéseit Véső Guszti bácsi könyvben foglalja majd össze.

A magyar és román sajtó a nagybányai festészet szellemét ápoló és őrző művészek csoportjáról idén nem feledkezett meg. Érdemes a nagybányai honlap bevezető sorait idézni:

„Ha a Nagybányai festészetet említjük, vagy akár írunk róla, akkor nehéz megszabadulnunk az elfogultság és meghatottság egymást átható érzésétől. Hiszen nem csupán egy helyszínről, hanem a modern magyar művészet történelmileg érvényesnek tekinthető születéshelyéről van szó. Ha viszont korunkból tekintünk Nagybánya vizuális szellemi folyamataira, akkor megállapíthatjuk, hogy jelene, igazi átmeneti köztes világ. Képzőművészete múlt és jövő közé van beszorítva, amiben a Trianon előtti múlt szépsége eltakarja a jelen szürkeségét, s amiben a jövő bizonytalan. A reménytelennek tetsző szürkeség miatt (időközben) festőgenerációk jelentős alkotói (is) áttelepültek. Ebben a „köztes, már-már enigmatikus térben”, Véső Ágoston volt az, aki mindvégig Nagybányán maradt, s akinek volt bátorsága újraszervezni a Nagybányai Tájképfestő Telep intézményét.” A teljes cikk itt olvasható.

Érdemes időben a kezdetekhez is visszamenni és pár mondatot idézni 1926-ban Szokolay Béla A Nagybányai művésztelep című esszéjéből:
"1896. május eleje táján néhány fővárosi lap rövid hírben jelenti, hogy a müncheni magyar festőiskola Magyarországra jött s a nyarat Nagybányán szándékszik tölteni. Oda megy Hollósy, Grünwald és 34 növendék. Egy másik újság prófétálja: 'Nagybányát emlegetett festővárossá fogják tenni mindenfelé ... ' Majd pár nap múlva hírt ad arról, hogy a Nagybányaiak átutaztak Budapesten s közben megnézték itt - a kivilágítást. Megemlíti, hogy a Hollósy iskolának ez a vállalkozása, melyet Réti és Grünwald szervez, nagy szenzáció Münchenben is. Sok akadémikus kilép az iskolából, hogy csatlakozzék az expedícióhoz. Maga Herterich professzor is búcsúzáskor megígérte, hogy amint ideje engedi, eljön Nagybányára, hogy ott ifjú barátai között tanulmányokat fessen." Teljes terjedelemben a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) honlapján olvasható.

A kiállítás anyaga magyarországi és erdélyi körutat tesz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése