Kép és Krónika: Wagner Nándor Magyar Örökség Díjas

2013/09/21

Wagner Nándor Magyar Örökség Díjas

Pál Mihály szobrászművész laudációja.
Elhangzott 2013. szeptember 21-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében

Pál Mihály méltatja Wagner Nándor munkásságát

Wagner Nándor 1922. október 7-én született Nagyváradon. Iskoláit is ott végezte, de művészeti tanulmányait már Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán fejezte be. A háború után Magyarországon telepedett le, és résztvevője lett a kor ellentmondásokkal, előítéletekkel és kényszerekkel terhes művészeti közéletének. Két szobrával jelentős szakmai megmérettetésen díjat is nyert, de József Attila egészalakos szobra bronzalakban megvalósulva, csak a művész ajándékaként kerülhetett köztéren felállításra Nagyváradon 2005-ben. A Jászai Mari térre tervezett díjnyertes díszkút, három fiú alakjával, ha némileg módosított kompozícióban Lund-ban lett megvalósítva, és sikerének köszönhetően változatai több svédországi város terét is díszíthetik.

Wagner Nándor (1952)

Wagner egyik fő műve a „Corpus Hungaricum” még itthon készült, és 1999-ben, kőelemekkel kibővítve Székesfehérváron állították fel.

Corpus Hungaricum

1957-ben, családjával együtt elhagyta az országot. A forradalom után Svédország fogadta be, ahol állampolgárságot is kapott. Lundban telepedett le. Portrékat, bibliai jeleneteket készít. Közben kidolgoz egy teljesen újszerű technológiát, a görbült felületű, nagyméretű, rozsdamentes acélszobrok hőhatásból eredő zsugorodásának kiküszöbölésére. Ennek a technológiának alkalmazásával tartósan csillogó, fénylő felületet adhatott öntött szobrainak, ami tökéletesen megfelelt alkotói elképzelésének. Ebben a rendkívül termékeny korszakában nyolc nagyméretű köztéri plasztikáját állították fel Svédország városainak terein. Ennek a sorozatnak az első káprázatosan szép darabja „Az angyal”, amit a második világháború lengyel áldozatainak, és menekültjeinek emlékére állítottak a lundi temetőben. A szobor avatásakor az emlékmű bizottság elnöke Ludovika Brodlater bárónő így jellemezte: „Ez az alkotás a háború minden áldozatának emléket állít”.

Angyal

Gävle városában 1964-ben megvalósíthatta pályanyertes díszkútját „A játszó fiúk” kompozíciójának egy továbbfejlesztett változatát. De ugyanezzel a technológiával készült térplasztikái, a népmesei „Madár”, vagy az ívével égbe emelő „Örökkévalóság” nagyméretű plasztikái idézik a művész termékeny, nagy és jelentős műveket teremtő korszakát. Wagner Nándor 1969-ben feleségül vette volt tanítványát Akiyama Chiyo keramikusművészt, - és Japánba Mashiko városba költöztek.

Táncoló gyerekek

A naritai nemzetközi repülőtérre vezető út melletti parkban helyezik el Wagner öt méter magas, krómacél plasztikáját „Az utazók védőszentjé”-t – fényben és csillogó lebegésben oldódó gyönyörű látvány. – Feleségével együtt megalapította a TAO Intézetet, mely támogatja a tehetséges, de szegény fiatal művészeket.

Utazók szentje

Az 1970-es években gömb alakzatba komponál anyaszobrot. Az egyik bronz anyagban megvalósítva Tokióban áll. Gránitból készült változata pedig a művész személyes ajándékaként később, 2012-ben a Budai Vár környezetében lett felállítva. Wagner „Földanya” szobra: gömbbe zárt emberiség…..közös sors, küldetés és felelősség. Az egyetemes emberiség ideája munkál gondolataiban, és legjobb műveiben kifejezésre jut.

Földanya

Wagner Nándor a „Filozófiai kert” kompozíció gondolata megvalósításával húsz évig foglalkozott. A szoborcsoport első példány Mashikoban lett felállítva. Vallásalapítókat formált meg, négyen körbeállva a kör közepén lévő fénylő gömbre néznek – Ekhnaton, Lao Ce, Buddha, Jézus, – míg Ábrahám beburkolózva a földön fekszik. Távolabb külön állnak: Gandhi, Dharma, Assisi Szent Ferenc, mint megvilágosodottak.
Eredetileg huszonnyolc alak ábrázolásával tervezte kompozícióját, de a megvalósított szobor együttes így is teljesnek tekinthető. Ez a mű Wagner Nándor páratlanul magas értékű életművének összegező és beteljesítő alkotása.
Wagner megfogalmazta hatalmas vállalkozásának indítékát, idézem: „Együttműködés, egymás jobb megértéséért!- hogy a különböző kultúrák és vallási irányzatok képesek legyenek közelebb kerülni egymáshoz, vissza kell térni a közös eredethez”. A művész végakaratában Budapestnek ajándékozta ezt a művét. 2001-ben a Gellérthegyen lett felállítva.

Filozófiai Kert a Gellérthegyen

Elmondhatjuk, hogy a világban bármerre élt és járt, hírt adott és hírnevet szerzett a magyarságnak. Művészetének elismertsége a magyar alkotószellem egyetemes kultúrához való kapcsolódását is jelenti. Wagner Nándor művészete méltó és kiérdemelt elismerést kapott a „Magyar Örökség Díj” odaítélésével.
Wagner Nándor 1997. november 15.-én halt meg Japánban Moka városban. Hitvallását így határozta meg:

„Az én működésem itt is a magyarság hitelképességére törekszik. Én hiszek a munkám fontosságában. Biztos vagyok abban, hogy a hazám javát szolgáltam munkámmal. Széchenyi útját kell járni, ha élni akar a nemzet! Annyi szenvedésből és megalázó ostobaságból kiútra van szükség! Hiszem, hogy munkám egy kis lépés ebben az irányban.”

Wagner Nándor lakóháza Mashiko-ban

---

Engedjék meg, hogy egy személyes emlékemet itt elmondjam.
1951 őszén, mint azidőtájt minden reggel együtt utaztunk Apámmal Gyömrőről Budapestre. Ő a várbazári műtermébe, én pedig a Kálvin-tér közeli gimnáziumba. Miután leszálltunk a vonatról Apám azt mondta: gyere velem!... – Wagner Nándi fantasztikusan szép szobrot mintázott…. ezt meg kell nézned!

Egyenesen Nándi műtermébe mentünk, ahol már nyitott ajtót találtunk és munka közben a szobrászt. A műterem – még a háborús következményeket viselő oldalfalán egy nejlon lepedővel letakart szobor függött. Az - akkor hallgatag – Nándi a szoborhoz lépett és leemelte a lepedőt. A piszkos fal hátterében agyagból mintázott életnagyságú Krisztus függött. Mint felkiáltó jel lebegett ég és föld között, én megrendülten álltam a látomás előtt… A megkínzott test még a haláltusa görcseit hordozta. A kiálló bordakosár és a lecsúszott, zsigerek felpuffasztotta alhas közötti homorulat hatalmas koponya lenyomata lehet. Az ég felé széttáruló karok végein a kézfejek ujjait kínok tördelik görcsökbe. A jobb karon a kézfej már halott, és élettelenül lehajlik, a másik kar még él, és kóróvá zsugorodott ujjaival az ég felé mutat. Drámai ellentét: … a test zuhan, vagy emelkedik? – az egyik kéz még él, a másik már halott? – hit és kétely egyszerre borzongat.
Aztán eltelt több, mint fél évszázad, – a borzalmasan nagy idő – kitörölte emlékezetemből a szobrot, és a „Corpus” döbbenete emlékké vált.

1999 tavaszán Mórra, Nagy Benedek szobrászművész műtermébe kerültem. Az öntöde formázó műhelyében voltunk. A helység tele volt az öntésre váró, vagy már megöntött szobrok darabjaival. A műhely öntöhomokban úszó padlózatát elfedő szoborrészletek között lépkedtem, figyelve arra, hogy mozgás közben ne tapossak alkotásokra…A földre néztem és észrevettem egy szobordarabot, ami ismerősnek tűnt…Felemeltem a földről a nemrég megöntött, még cizellálatlan, durva felületű szobordarabot…..egy alsó kar volt és kézfej, görcsbe merevedett ujjakkal a poros padló mélyén…. A gyerekkoromban katartikus élményt okozó szobor darabját tartottam – több, mint fél évszázad megélése után, megöregedett ujjaim szorításában… Wagner Krisztusának halott keze volt!... A megalkotás hevületének ereje sugárzott a szoborrészletből 55 év eltelte után is, és azonnal felismerhetővé vált.

Egy pillanat alatt felnyílt a valamikori élmény, és gondolatomban kiegészülve, illatos agyag matériára váltva Nándi látomása felkerült várbazári emlékem falára, az élet és halál mesgyéjén szenvedő Krisztus alakja.

a „Corpus Hungaricum”.

---
Az esemény Képes Krónikája

Zelényiné dr. Kováts Annamária a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke felkéri Pál Mihály szobrászművészt a méltatásra