Freund István műterem avatása

Alapítványunk által támogatott Herendi Vizuális Műhely végre tavaly egy tantermet kapott a megüresedett herendi öreg iskolában. Összefogással és jókedvvel Kádár Tibor festőművész vezetésével a tagok felújították és műteremmé varázsolták a sokat megélt tantermet. Műtermüket, a festészet otthonát, mint illik valakiről el kell nevezni. A tősgyökeres herendi Freund István, mindenki Steffi bácsija volt a Herendi Vizuális Műhely egyik alapító tagja, aki pont ebbe az iskolába járt. Mindenki számára egyértelmű volt, hogy műtermük neve legyen FREUND ISTVÁN műterem.

Így mutatja be a Herendi Porcelán Manufaktúra honlapja Steffi Bácsit:
     "Steffi bácsi 1909. június 9-én született. Édesapja is festő volt Herenden, így a szakmát volt honnan ellesnie, és tapasztalni annak szépségeit. Mivel édesapja korán meghalt, a három gyermeket édesanyjuk igen nehéz körülmények között, egyedül nevelte. Steffi bácsi a Farkasházy Jenő vezette Herendi Porcelángyárba 1923. május 10-én lépett be tanoncként. Négy év tanulás után, 1927 augusztusában lett előbb festőinas, majd segédfestő, aztán festő és oktató." lásd bővebben: HPM honlapján

A bensőséges ünnepen megjelent Freund Béla, Steffi bácsi fia, felesége és unokája, Jánszky Lajos László polgármester, Vajai László volt polgármester, Wagner Chiyo asszony az Academia Humana Alapítvány alapító elnöke és Kiss Sándor kuratóriumi elnök.

Vajai László volt polgármester beszéde, 

az asztalnál Kádár Tibor festőművész, Kiss Sándor és Wagner Chiyo asszony ül

Legyen e műterem... Freund István műterem... a névadás pillanata

Freund István képe (Sebestyén László festménye) és emlékezetére összeállított mozaik kép

A család nevében fia, Freund Béla köszöni meg a műterem elnevezését, 

mellette jobb kézre Herend polgármestere, balra felesége és leányuk

Az ünnepi hangulatot zenével is emeltük.
Steffi bácsi kedvenc dalait régi barátja, a márkói Magasházi János bácsi
szívhez szólóan szólaltatta meg Steffi bácsi gombos harmonikáján.
A svábok által előszeretettel használt hangszert János bácsi a
majdnem százéves Steffi bácsitól kapta ajándékba.
Érdemes elolvasni a róla szóló cikket!

Az ablaknál ülő közönség

Kiss Sándor, Alapítványunk elnökének beszéde:

"Tisztelt Megjelentek!

Száz éve, 1916-ban Czuczay Gyula igazgató úr kinyittatta az iskolát. Jöttek a beiratkozni. A kicsiket édesanyjuk hozta. Freund Stefán hétévesen büszkén lépegetett édesanyjával az iskola folyosóján. Jogosan, mert jól rajzolt, nagyon ügyes keze volt és égett a vágytól, hogy tanuljon. A nebulók bekukucskáltak a többi frissen meszelt tanterembe is utána az iskolaudvaron futkározva, zajongva keresték a barátokat… szóval így indult az iskolaév 100 évvel ezelőtt.

Nehéz idők jártak 1916 nyár végén. A Nagy Háború ekkor a Monarchia és mi magyarok számára is kedvezőtlen fordulatot vett. A románok augusztus 27-én a hadat üzentek a Monarchiának az antant nyomására és örömére. 60-80 km-es mélységben benyomultak Erdélybe. Tépkedték a magyar földet.

De térjünk vissza Steffi bácsihoz! Szólítsuk őt így, a tősgyökeres herendi lakost, aki herendi volt lélekben, életében és munkájában. Ott volt a helye a karácsonyi Kriszti-lindiben, énekelt, tangóharmonikázott, társaságok lelke volt. Őrizte családja ősi nyelvét. Odafigyeltek rá.

Édesapja is festő volt Herenden. A szakmát otthon leste el. Apja átadta tapasztalatait és annak szépségeit. Édesapja korán meghalt, a három gyermeküket édesanyjuk nehéz körülmények között, egyedül nevelte.

Rémes korszak volt. Farkasházy Jenő szüneteltette gyárát, kereskedelme megbénult, munkásait besorozták, anyagokat nem nagyon lehetett kapni. Ráadásul 1920-ban a csaló Nagy Jenő Herendi Porcelán Gyár néven konkurens céget alapított és budapesti fehérárura herendi motívumokat festetetett. Elhúzódó per lett belőle. Átszervezések jöttek, 1923-ra a porcelángyár részvénytársasággá szerveződött, Gulden Gyula lett az ügyvezető igazgató.

Steffi bácsi a Farkasházy Jenő vezette Herendi Porcelángyárba 1923. május 10-én lépett be tanoncként. Ekkor alig két tucatan dolgoztak a porcelángyárban. 1925-ben már 44 festő- és korongos tanulót képeztek. Négy év tanulás után, 1927 augusztusában lett Enkelhardt Ferenc keze alatt előbb festőinas, majd segédfestő, SP festő, oktató, de volt mintázó, sőt volt írnok és minőségfelelős is. S repült keze és fantáziája…

Talán ennyit a harcos indulásról…

2016. augusztus 26-án a herendi Öreg Iskolában"

Nagy Pál: Ezeréves frankofónia

Alapítványunk támogatásával, most jelent meg a Párizsban élő Nagy Pál "Une francophonie millénaire" című könyve az Honoré Champion kiadónál. Tízéves kutatómunka eredményét olvashatják a franciák, illetve franciául tudók ebben a vaskos kötetben, ami a magyar írók, tudósok, hadvezérek, politikusok, művészek és mások eredetileg is franciául írt műveinek antológiája, a 16. századtól kezdve Ady Endréig.

Ezeréves frankofónia 1. kötet

A kötet a kiadó honlapján

A szerző így mutatja be könyvét:

    "A francia-magyar kapcsolatok igen régi keletűek. Közismert, hogy Szent István királyunk II. Szilveszter francia pápától kapott koronát, mellyel 1001. január elsején magyar királlyá koronázták. Odilo, a cluny apátság főapátja levelezett a kereszténnyé lett Szent Istvánnal, ekkor még persze latinul.

    A második és a harmadik keresztes hadjárat idején, a 12 . században, Géza királyunk (1141-1162) például engedélyezte VII. Lajos francia király kereszteseinek átvonulását Magyarországon, a Szentföldre. II. András 1217-18-ban Jean de Brienne jeruzsálemi király segítségére siet seregével, az ötödik keresztes hadjárat idején.
    Európában a középkor használati  nyelve, a 16. századig, a latin. Nyugat-Európában ekkor terjednek el a nemzeti nyelvek. (Az Egyház használati nyelve a latin marad.) Magyarországon 1844-ig a latin a hivatalos nyelv. A 16. századtól kezdve azonban a latin mellett a német és a francia, majd később az angol is terjed : Nyugat-Európát megjárt humanistáink beszélik és terjesztik ezeket a nyelveket.
    Kutatásaimban azt valószínűsítem, hogy az egyik első francia szöveg, amelyet magyar ember (magyar király) írt, II. Lajos (1506-1526) levele X. Leó pápának, 1521. július 2-án. 1537-ből közlöm I. Ferdinánd (1503-1564) egyik francia nyelvű levelét Mária királynőnek, Brüsszelbe.
    Oláh Miklós (1493-1568), Zsámboki János (1531-1584), Dudith András (1533-1589), vagyis a híres magyar humanisták mind éltek Nyugat-Európában, tudtak franciául. Rabelais, Montaigne, a Pléiade, Descartes, Molière, Racine – és Párizs –  már a 18. század (a Felvilágosodás százada) előtt is mágnesként vonzották a magyar utazókat.
    De tudtak franciául lotharingiai származású királyaink, II. Lajos és I. Ferdinánd ; erdélyi fejedelmeink, magyarországi és erdélyi főuraink (pl. Bethlen Gábor, Bethlen Miklós, Thököly Imtre), valamint peregrinusaink is (Szenci Molnár Albert, Szepsi Csombor Márton és a többiek).
    Latinul és franciául fogalmazták a kor (a 16., 17. és 18. század) udvari levelezését, a békeszerződéseket stb. is.
    18. századi főuraink közül sokan beszéltek és írtak franciául. (II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi László, Mikes Kelemen, Batthyány József, Benyovszky Móric, Esterházy Bálint, Fekete János gróf, Tóth Ferenc, Teleki József, Teleki Sámuel, Festetics László) ; írástudóink közül Bessenyei, Péczeli, Martinovics, Batsányi, Róka kanonok ; később például Kisfaludy Sándor.
    A 19. század is gazdag : Apponyi Antal, Apponyi Rudolf, Esterházy Móric, Széchenyi István, Batthyány Lajos, Batthyány Kázmér, Szemere Bertalan, Kossuth Lajos, Teleki László, Teleki Sándor,  mind tudtak franciául, de pl. Petőfi is franciául társalkodott, majd levelezett Bem apóval.
    A francia fontos nyelve volt az emigrációban Irányi Dánielnek, Klapka Györgynek, Türr Istvánnak, Jósika Miklósnak, majd, már békeidőben, Liszt Ferencnek, Munkácsynak, Ujfalvy Károly utazónak, Kont Ignácnak, az elsű Magyarországról származó párizsi professzornak, Justh Zsigmond írónak, s végül Ady Endrének, akivel a munka első kötete végződik."

Nemsokára a nyomdába kerül a második kötet, mely a 20. és 21. század századot öleli át. A szerző ezt írja: a kötet "gyűjtőmunkáját is befejeztem, mind az Országos Széchényi Könyvtárban, mind a párizsi Bibliothèque Nationale-ban. Ebben a részben több a kiadatlan anyag, például Szerb Antal 34 francia nyelvű levele, melyeket egy – Párizsban, a húszas években megismert – Pippidi nevű román diáknak, későbbi bukaresti professzornak írt."

Válogatás az Óbuda Tárt kortárs képzőművészeti gyűjteményből - szabadtéri kiállítás

Az Óbudai Kulturális Központ Nonprofit Kft. az Óbudai promenádon szabadtéri kiállítást rendezett. A képeket az Óbuda Tárt kortárs képzőművészeti gyűjteményből válogatták. Emlékeztetőül, a T-ART Alapítvánnyal a Festészet Napján közösen adjuk a Supka Magdolna díjat.
Látható: a Vigalmi téren, III. Bécsi út 73. június 16. - augusztus 31.

Köszöntőt mondott Bús Balázs polgármester

A kiállítást megnyitotta Feledy Balázs művészeti író

A kiállító művészek:
Giczy János, Gaál József, Lengyel Károly, Kovács Imre, Bikácsi Daniella, Ágotha Margit, M. Novák András, Eszik Alajos, Földi Péter, Vízi Tihamér, Varga Patrícia Minerva, Sulyok Gabriella, Szkok Iván, Mayer Berta, Kovács Péter, Lévay Ádám, Mészáros Géza, Kovács László, Orosz János, Gyulai Líviusz, Ujházi Péter, Rékassy Csaba, Almásy Aladár, Juhász Sándor, Végh András, Rékassy Eszter, Takács Klára, Szalay Lajos

Pár szóval a rendezőkről:  T-Art Alapítvány huszonhat éve működik Óbudán. Alapítói, Tenk László festőművész és Tenk Zsóka gobelinszövő azért hozták létre, hogy segítsék a mai magyar képzőművészet hazai és külföldi megismerését. A fő cél érdekében kiállításokat szerveztek, katalógusokat, életműkönyveket jelentettek meg, és a céljaikkal egyetértő művészek adományaiból létrehozták az Óbuda Tárt képzőművészeti gyűjteményt, és ennek tartós óbudai működése és bővítése céljából együttműködési megállapodását kötöttek Óbuda–Békásmegyer Önkormányzatával és az Óbudai Múzeummal. Az kiállításon látható képek egy válogatást jelentenek a mára már több mint ötszáz műtárgyat tartalmazó gyűjteményből.

 Tetszik

 Véleménycsere két oldalról

 Kint is, bent is

 Körbejárás

 Fiataloknak is tetszik

Ugye remek anyagot válogattunk polgármester úr?

Levelek és képek a Kuckóból 2013-2015

A Wagner Nándor Emlékalapítvány támogatásával most jelent meg Debreczeni Tibor és Aknay Tibor szerkesztésében a Kuckósok vallomásos írásainak gyűjteménye. Magánkiadás csak azért, hogy a levelek és gondolatok ne égjenek el.

A kötet bemutatja a 2013-15 évi programokat is.

A Kuckót a Játszó Ember Alapítvány működteti.

11. Wagner Nándor Díj

Április 20. Partiumi Egyetemi Napok egyik rendezvénye.
A Partiumi Keresztény Egyetem művészeti karának hallgatói 2006 óta évenként versenyeznek a Wagner Nándor díjért. Idén a grafikai szakos hallgatók József Attila versenyére emlékérmét kellett tervezniük a Sulyok István Főiskola megalakulásának 25. és a Partiumi Keresztény Egyetem megalakulásának 15. évfordulójára. A Pályázati kiírás itt található. Az Éremtervezet kiállítás hirdetése itt tekinthető meg. 18 pályázat érkezett be a megadott határidőig. Ún. kakukktojás feladat volt, mert ötvös-, illetve szobrászfeladatot kellett megoldaniuk. Sulyok István püspökről ráadásul kevés grafikai anyag maradt fent, ami szűkítette a tervezési lehetőségeket. A kiállítás a PKE Képzőművészet Tanszék idén megnyitott Galériájában látható.

Öttagú zsűri értékelte a pályamunkákat. Nagyon szoros verseny alakult ki a második helyért, ezért a zsűri úgy döntött, hogy összevonja a második és harmadik díjak összegét és ebből megosztott második díjat oszt ki. Díjazottak:

1. Lungu Arnold
2. Kónya Kincső, Tóth Lehel és Bende Attila

Dicséretben részesült:

• Bodnár Dorottya
• Csiby-Gindele Botond
• Kovács Ramóna

I. díj Lungu Arnold

II. díjasok 

Bende Attila

Kónya Kincső 

Tóth Lehel

További szép munkák

 Balázs Ildikó

Bodnár Dorottya

Csiby-Gindele Botond

Kovács Ramóna

A díjazottak Izsák Előd felkészítő tanárukkal

Meleg Vilmos nagyváradi színművész kitüntetése 60. születésnapján

A laudációt Kiss Sándor elnökünk olvasta fel. 

„Sokan nem tudják róla, hogy ő a Magyar Kultúra Lovagja, vagy azt, hogy több száz verset tud fejből, s a leghitelesebb előadója a Szózatnak és a Himnusznak. Mindig szeretett adni, tájékoztatni, nevelni, tanítani, ezért középiskolás éveiben jelentkezett a Kortárs színpad 71 színjátszó együttes sorába. Bár a papi hivatás is közel állt a szívéhez, tehetségét a kultúra templomában kamatoztatta. Később beleszeretett Csokonai költészetébe, s ez a szerelem elkísérte évtizedeken át, együtt tudott gondolkodni a magyar költészet óriásaival. Évente születnek új egyéni műsorai, rengeteg mellék- és főszerepet játszott váradi, debreceni, békéscsabai színésztársaival. Ha előad, vagy rendez, úrrá lesz rajta egy olyan átszellemülés, amely csak a hivatásukat igazán szerető művészek sajátja” .

Pintér István, a Pro Universitate Partium Alapítvány ügyvezetője a két alapítvány nevében adta át a Magyar Tudás – Magyar Hatalom díjat. Meleg Vilmos Csokonai Vitéz Mihály, Horváth Imre, Babits Mihály verseivel szólt a magyarságról, s azt kívánta a jelenlévőknek: érezzék a magyarság színét és ízét, s adják azt tovább a következő generációknak.

A kitüntetett feleségével Pintér István és a Bihari Napló újságírója társaságában

A verseny és a kitüntetés a médiában

- Bihari Napló 2016. április 22. Díjat kapott Meleg Vilmos színművész
- Erdély online Díjat kapott Meleg Vilmos színművész 

I. Megyei Anyaság Konferencia

Tavaly nyáron az iskola előtt felállított Anyaság szoborhoz egy verseny is járul, amit minden évben megrendeznek. Idén, április 19-én került sor az első megmérettetésre. Az Academia Humana Alapítvány és a Miskolci Szakképzési Centrum Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskolája Egészségügyi Szakképzésért Alapítványa pályázatot hirdetett szakközépiskolákban és gimnáziumokban tanuló 17-21 év közötti diákok számára az alábbi témakörökben:

• A család  szerepe a  gyermekvállalásban
• Gyermekvárassal kapcsolatos gondozási feladatok a családban (család szerepe az újszülött fogadásában)
• A szoptatás és az anyatejes táplálás jelentősége az anya-gyermek kapcsolat kialakulásában

A pályázat célja: rávilágítani az anya-gyermek különleges kapcsolatára, az anyaság szépségeire.

Öt tanintézményből 25 pályamű érkezett, melyből a zsűri 15 pályaművet kiválasztott, hogy élőszóban előadva versengjenek a konferencián az értékes díjakért.

Minden egyes versenyző max. 10 percet kapott pályamunkájának bemutatására. A szoros és színvonalas vetélkedő eredménye:

1. Bártfai Cintia
2. Szegi Nikoletta
3. Illés Szilvia és Vatra Réka

Különdíj:

• Orovecz Renáta

Könyvajándékot kaptak:

• Tihanyi Margaréta
• Damu Ádám

Balról jobbra:
Tihanyi Margaréta, Damu Ádám, Szegi Nikoletta, Bártfai Cintia, Illés Szilvia és Vatra Réka

A zsűri tagjai balról jobbra: 

Virágné Kaló Ágnes, Szegedi Judit Katalin, Árvay Hilda, Dr. Rucska Andrea elnök
és csatlakozott hozzájuk Zsúdel Antónia Orsolya igazgatóasszony

Wagner Nándor a Vadász utcában

Az V. Vadász utcai Garzonházban a Költészet Hetének nagy sikere van. Ma került sor Wagner Nándor és a költészet kapcsolatának bemutatására. Wagner Nándor az V. kerülethez egy meg nem valósult szoborral kötődik elsősorban. A Játszó fiúk szökőkút tervükkel (építész Frakasdy Zoltán volt) az 1955-ös Jászai Mari téri pályázaton első díjat nyertek. Lásd erről blog bejegyzésünket: 2006. január 6.

A mai napon a megnyitót Wohlmuth István kultúráért felelős képviselő tartotta. Utána Kiss Sándor vetítettképes előadásban ismertette Wagner Nándor életét, kiemlve a József Attila szobor történetét. Wagner Nándor 1954-ben megmintázott József Attila szobra nem kerülhetett köztérre egészen 2005-ig, amikor a költő szobrát felavatták Nagyváradon, József Attila születésének 100. évfordulóján. 2010-ben került felállításra Ázsiában ennek a szobornak másolata, a költő első egészalakos szobra, mely azóta Japánban, Mashiko-ban áll, ahol Wagner Nándor élt és alkotott.

Költők a bejáratnál

Wohlmuth István nagy szeretettel beszélt a kultúráról és Wagner Nándorról

 Kiss Sándor Wagner Nándor szobrainak apró titkairól is beszélt

Zárásul a közönséggel együtt mondtuk el József Attila Hetedik című versének első szakaszát.