Év végi üdvözlet

Minden kedves olvasónknak kívánunk Áldott Karácsonyi Ünnepeket és sikerekben gazdag Boldog Újévet!

Miyamoto Musashi a mashikoi kertben

Az év végi üzenethez Wagner Nándor alkotását választottuk. Miyamoto Musashi (宮本 武蔵 1584-1645 a kard mestere volt. Mindkét kezét egyformán tudta használni, a kétkardos vívás - niten ryu, saját buddhista neve, Niten Dóraku után - tökéletesítője és az ehhez tartozó taktika kifinomítója volt. Csonka családban nőtt fel és hihetetlen kitartással fejlesztette képességeit. A vívást, édesanyját elhagyó apjától tanulta. Tizenhat évesen független harcos lett, bejárta az országot, sokan kihívták, de mindig kivágta magát és győzött. Részt vett Japán történelmét befolyásoló szekigaharai csatában és a kereszténylázadást leverő simabarai hadműveletben. Ötven éves korában visszavonult és egy barlangban a stratégia útjával, filozófiával, művészettel és írással foglalkozott. Könyve a Gorin no Sho, az Öt gyűrű tana máig olvasott írásmű. Két kézzel kezelte az ecsetet is és művészetében is követte a kard útját. Wagner Nándor saját egyéni harcait és életét látta a kardforgató filozófus mesterben. A kezek ábrázolása a meditáló mester kétkezű ecsettartásra utal. Neve világszerte ismert, így hazánkban is.

A Filozófiai Kert a Hazahúzó TV programban

December 12-én, a Hazahúzó Gellért-hegy című programjában Szilágyi András a Budapesti Történeti Múzeum szakértője mutatja be Wagner Nándor Filozófiai Kertjét. A műsor megtekinthető az alábbi linkeken:

• ATV
• Echo TV

Érdemes megnézni az egész riportot. A Filozófiai Kertet bemutató hatperces rész 7:45-kor kezdődik.

 Screenshot a műsorból

Magjelent Barabás Zoltán Vaksakk című verses kötete

A Magyar Napló kiadásában, alapítványunk támogatásával megjelent a nagyváradi költő verses kötete. A kötetben található illusztrációk Wagner Nándor rajzai és egy linómetszete.

A kötet ajánló leírásból idézünk: Amikor Barabás Zoltán egy-egy versét elkezdi, az olyan, „mint mikor egy üres szobában megszólal egy magános mélyhegedű.”

További információ: Magyar Napló

A mesterek mentora - Supka Magdolna emlékkiállítás

Supka Magdolna 100 éve született. A Józsefvárosi Galéria - hagyományosan minden évben egy kiállítást Supka Manna művészettörténész emlékének szentel.

Idén - a Magyar Festészet Napján - huszonhárom elhunyt kortárs alkotó emlékét idézi meg a kiállítás azáltal, hogy egy-egy mű és az alkotójáról írt Supka Manna-i jellemzés együtt látható. A kiállított anyag igazi összekötőkapcsa az, hogy mindegyik művész elismertetéséért Manna néni évekig harcolt, sokuk neve háttérbe volt szorítva és elfelejtésre volt ítélve. Supka Magdolnának köszönhetjük, hogy felfedezte őket, művészetükkel éveken át mélyen foglalkozott, monográfiákat, tanulmányokat, cikkeket írt munkásságukról és elhelyezte őket a magyar művészettörténetben. Sokuknak még az az élmény is megadatott, hogy életükben a kiállításukat ő nyitotta meg. Nem véletlen, hogy nem fáradt bele ebbe a munkába, mert erős egyéniség volt, a tehetségekért mindent megtett, éltette ha segíthette őket és magából egy kicsit adhatott.

A kiállítás meghívója

 Sipos Mihály zenéje köszönti a vendégeket

 Bényi Eszter édesanyjáról beszél

Supka Manna díj: megosztva Shah Timor és Shah Gabriella művészettörténész,
aki a kiállítást megnyitotta. Bővebben róluk: Shah Timor.

A díjazottak és a díj átadója Tenk László a T-Art Alapítvány elnöke

Wagner Nándor akvarellje és tájékoztató táblája előtt

Wagner Nándor: Tó holdfényben (selyemakvarell, 26x16cm)

alatta Supka Magdolna szavai:

"Japánban megnyerte magának körös-körül a tengert, a hegyeket és a földrengést és a nagy vízáradást. A nagy természeti elemek fenyegetettségében élni más belső alkatot igényel, és megtanult ezzel élni. Nekem meggyőződésem – de mindennél fontosabb Wagnernek is –, hogy az emberiséget ebből az alantas, pszichikai és szellemi morális állapotból semmi más nem tudja kimenteni, csak a jó művészet...."  

Wagner Nándor születésnapja

Tegnap összegyűltünk a Földanya szobornál, a Bécsi Kapu előtt, hogy emlékezzünk Wagner Nándor 92. születésnapjára.

 A Budavári Védegylet virágfüzérrel díszítette a szobrot.

 A születésnapot köszöntők.

Nemzeti Gyásznap a Corpus Hungaricum szobornál

A hagyományokhoz híven Wagner Nándor Corpus Hungaricum szobránál emlékeztünk meg az Aradi vértanúkról. Koszorút helyezett el főhajtással: Székesfehérvár és Fejér Megye Önkormányzata, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoksága, az Evangélikus Egyház, az Academia Humana Alapítvány, a műsort adó iskola és a Nyugodt Hétköznapok Polgári Egyesület. 

 A Nemzeti Gyásznapon dr. Molnár Krisztián, Fejér megye főjegyzője mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a vértanúk minden cselekedetükkel hazájukat szolgálták, felelősséget vállalva tetteikért és megmutatták az utókornak, hogy mit jelent igaz magyarnak lenni.

 A százhatvanöt esztendeje történteket  a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola színjátszó köre megható műsorral elevenítette fel, egyenként felidézve a tábornokok halál előtti pillanatát.

 Kiss Sándor elnökünk és Szundy László kurátor a Corpus Hungaricum előtt.

 Megköszönjük támogatott iskolánk igazgatónőjének, Timár Nicolette asszonynak a színvonalas műsort.

Koszorúnk 13 fehér gerberája az Aradi vértanúkra emlékeztet.

Linkek:

• Fejér megye honlapja
• Székesfehérvár MJV Hírportál
• Önkormányzati képgaléria

Misima Jukio drámái magyarul, a Napkút Kiadónál

Idézem a Napkút Kiadó felvezető sorait: "Misima Jukio (1925–1970) neve a nagyközönség számára leginkább a hozzá fűződő botrányoktól, mítoszoktól cseng ismerősen. Jóval gyakrabban emlegetik állítólagos szélsőséges nacionalizmusát, biszexualitását, szamuráj-őrületét, azt, hogy megtámadott egy laktanyát és hogy harakirit követett el, mint műveinek kifinomult szépségét, folyondárként ágazó bizarr szóképeinek gazdagságát.

Pedig Madame de Sade című darabja – az irodalmárok egybehangzó állítása szerint – a XX. század legtökéletesebb japán színpadi alkotása, mely hamar világhírűvé vált, csakúgy, mint remekbe szabott modern nó-drámái. Klasszikus japán nyelven írt kabuki-darabjaihoz még csak hasonlót sem volt képes alkotni senki kortársai közül. Írt modern kjógent, kabuki-krimit, de a nyugati stílusú drámában, a singekiben is tökéletesen otthon volt.

Életében három ízben terjesztették fel irodalmi Nobel-díjra, s ha nem él tragikusan rövid életet, idővel bizonyára megkapja azt.

Darabjai közül a halála óta eltelt több mint negyven évben csak néhányat fordítottak le és mutattak be Magyar­országon, így bátran nevezhetjük hiánypótlónak kötetünket, mely Misima minden fontos színpadi művét tartalmazza."

Alapítványunk is támogatta Misima Jukio japán próza- és drámaíró, költő kötetének magyar kiadását.

 További részletek a Napkút Kiadó honlapján.

Érdemes emlékezni arra, hogy a japán kulturális kiadványairól ismert Napkút Kiadó 2012 év tavaszán Japán Kulturális Díjat kapott, melyet Szondi György, a kiadó vezetője vett át.